Szeptember 11. - Ma 15 éve történt a tragédia

Szomorú évfordulóra emlékezhet ma a világ: pont 15 évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én történt az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb terrortámadása. A tőzsdét is megrendítette az esemény. 2001. szeptember 10-én a Dow Jones industrial Average 9605,51 ponton zárt. A terrortámadás után a piac 17-én nyitott ki ismét, aznap a napközbeni mélypont értéke 8755,46 volt, és a piac több mint egy hónapig nem talált magára. A szeptember 11-i incidens egyike volt a legextrémebb példáknak arra, milyen hatással lehet terrorizmus a részvénypiacokra, illetve az egyedi részvények árfolyamára. Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy a katasztrófa a pénzügyi világ szívében történt, mindössze néhány háztömbnyire a New York-i tőzsdétől, amelynek a dél-manhattani rombolás miatt napokig zárva kellett tartania.

A terrorcselekményeknek nem kell azonban feltétlenül a fő pénzügyi központokban bekövetkezniük ahhoz, hogy elvegyék a részvényárfolyamokba vetett bizalmat.

A Ned Davis Research listája alapján, amely 1979 óta követi nyomon a terrorcselekmények hatásait a tőkepiacokra, az erőszakcselekmények negatív piaci hatása általában 10 napon belül múlik el. Bár szomorú és hátborzongató tanulság ez, az eddigi évek tapasztalatai alapján érdemes lehet a befektetőknek is a terrortámadások tőzsdei hatását kihasználni. A 2015 novemberi párizsi terrortámadások után a Dow Jones 1,2 százalékot veszett. Öt nap múlva az index viszont már 1,6 százalékos pluszban volt, és 10 nap múlva már 2 százalékosban. A Charlie Hebdo elleni merényletek után a tőzsde pár napon belül 1,2 százalékot emelkedett, 10 nappal később pedig újabb 1,1-et.

A terrortámadások egyre többször, az utóbbi időben szinte már-már rendszeresen zavarják meg a tőzsdék viszonylag nyugalmas világát. A közvetlen reakciókon túl érdemes figyelembe venni, milyen egyéb hatások érhetik a részvénypiacokat. Az erőszakcselekmények emberáldozatainak száma magas lehet, amikor a terroristák hoteleket vagy éttermeket támadnak meg, ezek úgynevezett puha célpontok. Ilyenkor azonban a gazdasági hatás, illetve a gazdasági kár nem olyan jelentős, szemben az úgynevezett kemény célpontokkal, amikor a támadások célpontja valamilyen infrastruktúra, például egy olajvezeték.

A terrortámadásokra hozott reakciók emellett sokkal inkább érzelmi alapúak, mintsem tényekkel alátámasztottak. Egy rövid megszakadás az iraki olajszállításokban például általában nem nagyon emeli meg az olaj árát, a terrortámadások veszélyei, vagy az azokról szóló pletykák hirtelen áremelkedéseket okozhatnak, ha a befektetők a legrosszabb forgatókönyvvel kezdenek kalkulálni. A 2004-es, Szaúd-Arábiában történt, turisták elleni hétvégi támadás két és fél dolláros emelkedést generált az olaj árában. Miután pedig Szíria jelentős olajszállító, a párizsi terrortámadások is megmozgatták rövid időre az olaj árát.

Természetesen ezek mellett a generális hatások mellett a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényárfolyamát is befolyásolhatják a terrorcselekmények. Habár a környezet mind gazdasági mind geopolitikai értelemben az elmúlt évtizedben sokat változott, jól szemlélteti a veszteségek nagyságrendjét, hogy az Ohio-i Állami Egyetem egy 2005-ös tanulmánya szerint 75 korábbi terrortámadás hatására az érintett vállalatok támadásonként és vállalatonként 400 millió dolláros veszteséget könyvelhettek el piaci kapitalizációjukban.

A legutóbbi terrorakciók nyomán a közlekedési szektor vállalatainak az árfolyama esett a legjobban. A 2015. november 13-i párizsi támadás után a francia szállodalánc, az Accor SA több mint 5 százalékot, az Air France–KLM több mint 6-ot, a „Csalagutat” üzemeltető Grouppe Eurotunnel SA pedig több mint 3 százalékot esett. A marseille-i támadást követően az Accor SA
3 százalékot, a brit Thomas Cook utazási iroda 4,2, a TUI 1,15 százalékot esett. A légitársaságok közül a Ryanair Holdings Plc vesztesége volt a legkiemelkedőbb, 2,3 százalékos. Jóllehet Európa feltehetően továbbra is az első számú turisztikai központok között marad, az elmúlt év terrorcselekményei bizonyára rontani fogják a turisztikai ipar teljesítményét. Becslések szerint a párizsi terrortámadások például több mint kétmilliárd dollárt töröltek az európai utazási és szállodai vállalatok tőzsdei értékéből.