Tízéves lett a kamatadó

Éppen tíz évvel ezelőtt vezették be a kamatadót. A jeles dátum 2016 szeptemberének első napja volt, amikortól 20 százalékos közterhet kell fizetni a megtakarítások kamata és árfolyamnyeresége után. Az adóteher – amely később 16, majd az idéntől 15 százalékosra csökkent – bevezetése hatalmas felháborodást váltott ki, sokan tartottak attól, hogy a háztartásokat fogyasztásra, a hosszú távú megtakarításaik felélésére ösztönzi majd. A statisztikák szerint azonban a lakosság megtakarítási hajlandóságát nem befolyásolta a kamatadó. A fogyasztás a válság előtt csúcsra járt ugyan, 2008 első felében a háztartások pénzügyi vagyona stagnált, azóta viszont a kamatadó ellenére is gyorsan gyarapodik. Jelenleg kétszer akkora, több mint 41 500 milliárd forint a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, mint 2006 közepén volt.

Az állam egyébként eleinte nagyon sokat keresett, újabban viszont már egyre kevesebbet nyer a kamatadóval. A bevezetés utáni első évről lehetett sejteni, hogy szerény lesz, hiszen aki tudta, igyekezett elkerülni a közterhet, és még szeptember előtt lekötötte, befektette a megtakarításait. 2007-ben ezért a NAV adatai szerint csupán 46,5 milliárd folyt be ilyen címen. A csúcsévben, 2009-ben viszont kamatadóból csaknem 112,5 milliárd forintot kasszírozott az állam. Igaz, ebben az esztendőben a válság után felpattanó piacokon a lakosság is sokat keresett. A csökkenő kamatszintet viszont az állam is megérzi, tavaly már csupán 26,3 milliárd forint jött be kamatadóból, ezt 5,65 milliárd forinttal egészítette ki az az egészségügyi hozzájárulás, amelyet a nem állampapír jellegű befektetések kamata és árfolyamnyeresége után fizettet be az állam.

Mivel a kamatszint alacsony, az idén sem várható, hogy sokkal magasabb lesz az állam kamatadó-bevétele. A jegybank adatai szerint az első fél évben a háztartások értékpapírszámláin csupán 17,2 milliárd forintnyi árfolyamnyereség keletkezett, ha ezt realizálják, az 3,6 milliárd forintnyi kamatadót és ehót jelent. A lekötött bankbetétek összege már alig éri el a 3 ezermilliárd forintot, az átlagos kamatuk pedig alacsony, 0,6 százalék körül van. Ebből a legjobb esetben is lefeljebb 4 milliárd forint körüli kamatadó- és ehóbevétel folyhat be. A lakossági megtakarítási piac átrendeződése is a kamatadó ellen dolgozik. A háztartások a friss megtakarításaikat gyakorlatilag csak állampapírba fektetik, amelyeknél nincs eho. Már több mint 3700 milliárd forintnyi állampapír van a kisbefektetőknél, ezek egy része ráadásul a kamatadó elkerülését szolgáló tartós befektetési számlán van. 10-15 milliárd forintnyi kamatadót persze még így is visszaszedhet az állam a saját hitelpapírjainak kamataiból.

Mivel lehetett a legtöbbet keresni?

A kamatadó bevezetése hatalmas lakossági megtakarítást mozdított meg. Több százmilliárd, addig a párnacihában lévő pénz került a pénzügyi intézményekbe, a legnagyobb nyertesek a befektetési alapok voltak, amelyekbe 2006 harmadik negyedévében a jegybank adatai szerint 280 milliárd forintnyi friss megtakarítás került. A legtöbbet az elmúlt évtizedben a Concorde Alapkezelő 2006 augusztusának végén indított abszolút hozamú alapjaival lehetett nyerni, a szélesebb nyilvánosság számára újabban már elérhető Platina Pí éves hozama azóta 13 százalék fölött volt. Ezenkívül az Aegon Alfa abszolút hozamú és az OTP Maxima hosszú kötvényalap hozott nagyon sokat, évente 9 százalék fölött.