Tovább adósodott a lakosság

Júliusban is sorban álltak a háztartások a bankokban hitelért. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakossági ügyfelek több mint 42 milliárd forintnyi lakáshitelre és bő 29 milliárd forinthitelre kötöttek szerződést. A hitelintézetek a hónap folyamán 37,7 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki. A megélénkült hitelkeresletnek köszönhetően a háztartások immár harmadik hónapja számítanak nettó hitelfelvevőnek, vagyis vesznek fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztenek. Júliusban 1,5 milliárd forinttal haladta meg a hitelfelvételek volumene a törlesztésekét. A háztartások hitelállománya ennek ellenére még mindig nagyon alacsony, a hetedik hónap végén csupán 5760 milliárd forint volt, ez kilencéves mélypont.

A lakáshitelek volumene már három hónapja nő, és lassan elérheti a 3 ezer milliárd forintot. A szabad felhasználású jelzáloghitelek viszont inkább kifelé futnak, a lakosság, úgy tűnik, egyelőre még az egykori devizaalapú kölcsönöket igyekszik visszafizetni. Míg lakásvásárlásra havi átlagban 40 milliárd forintnál is többet igényelnek az ügyfelek, szabad felhasználású jelzáloghitelből ennek csak a tizede fogy. Pedig a hitelintézetek folyamatosan akcióznak a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel is, főleg adósságrendezésre ajánlva a konstrukciókat. A jelzálog-fedezetű kölcsönök kamata egyébként júliusban már nem csökkent tovább. Lakáscélú hitelt átlagosan 4,95 százalékos kamattal lehetett igényelni, a szabad felhasználású kölcsönöknél a ráta 6,26 százalékos volt.

A fedezet nélküli fogyasztási hitelek sokkal jobban fogynak, mint a jelzálogalapúak. A havi folyósítás lassan eléri a 30 milliárd forintot. Az árverseny a piacon a személyi hiteleknél a legnagyobb, a kamatok júliusban is tovább csökkentek. Egy átlagos személyi hitelt alig több mint 16 százalékos kamattal kínáltak a hitelintézetek, de aki hajlandó volt változó kamatozású konstrukciót felvenni, többnyire 14 százalék alatti ajánlatokat kapott. A gépjárműhitelek kamata 15 százalék körül maradt, az áruhiteleké pedig nagyot ugrott, amiben szerepe lehetett annak is, hogy a nyári nagy sportesemények miatt vélhetően megnőtt a kereslet a részletre vásárolható tévékészülékre vagy más elektromos berendezésekre. A júniusban még bőven 20 százalék alatti áruhitelkamatok 23 százalék fölé emelkedtek júliusban.

A magas kamatozású hitelekből azonban kevés fogy. Áruhitelből mindössze 1,7 milliárd forintnyi sikerült eladni, és a szintén drága folyószámla-, valamint kártyahitelek volumene is folyamatosan csökken. Valószínűleg a reálbérek növekedésének is köszönhető, hogy a háztartások folyószámlái mindössze 387 milliárd forintos mínuszban voltak július végén, ez hétéves mélypont. A méregdrága kártyahitelektől szintén szabadul a lakosság, a kamatozó állomány már alig éri el a 120 milliárd forintot. Két évvel ezelőtt még 150 milliárd forint körüli kamatozó kártyahitelt törlesztettek a háztartások. Ezeknek a hiteleknek az átlagos kamata egyébként 31 százalék fölött van.