EU-n belüli munkavállalás: gigantikus terhek sújthatják a cégeket

Idén nyárig egyszerűen és szabadon lehetett magyar munkavállalókat kiküldeni valamelyik uniós országba, és fordítva, hazánkba is könnyen ment az ideiglenes áthelyezés más tagországokból. „Az első félévben azonban 16 uniós tagállamban – köztük Magyarországon – új szabályozás lépett hatályba, amely számos adminisztratív és egyéb jellegű kötelezettséget ír elő a kiküldő és fogadó munkáltatók terhére” – hívta fel a figyelmet tegnap Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Az EU-n belüli kiküldetések esetén a jövőben be kell jelenteni a fogadó országok illetékes hatóságai számára a kiküldetésben részt vevő munkavállalókat, továbbá a foglalkoztatásokhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat. A bejelentést elektronikusan, de a fogadó ország nyelvén kell megtenni.

Másrészről az új szabályozás kötelezi a tagországok illetékes hatóságait, hogy ellenőrizzék ezen kötelezettségek teljesítését, és kiszűrjék például a színlelt vagy a munkavállalók számára nem megfelelő feltételeket biztosító kiküldetéseket. Utóbbi esetében régóta az a szabály (úgynevezett kiküldetési irányelv), hogy a kiküldött munkavállaló nem járhat rosszabbul a bérek, a munkaidő, a szabadság és az egyéb munkafeltételek terén, mint a fogadó ország munkavállalói. Ennek biztosítása érdekében azonban most jelentős adminisztrációs többletterhet ró a szabályozás a cégekre. Ráadásul tetemes bírságtételeket vezettek be: a büntetés összege 30 ezer és 150 ezer euró között mozog, de számos tagországban,  például Németországban a maximális mérték 500 ezer euró is lehet.

„A kiküldetéshez kapcsolódó legfontosabb munkajogi dokumentumokat, így különösen a munkaviszony fennállását igazoló dokumentumokat, a kiküldetéshez kapcsolódó megállapodásokat, a munkavállaló munkaidő-nyilvántartását, bérjegyzékét a munkavégzés helyén a kiküldetés tartama alatt elérhetővé kell tenni, számos országban le kell fordítani az adott ország hivatalos nyelvére, és több országban a kiküldetés befejezését követően 2-5-7 évig meg kell őrizni” – sorolta az új kötelezettségeket Zsédely Márta, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Valamennyi kiküldött esetén kapcsolattartót kell kijelölni, aki a fogadó ország nyelvét beszéli, és hatóságai számára rendelkezésre áll, továbbá biztosítja a hatékony kommunikációt egy esetleges ellenőrzéskor.

A bejelentés, továbbá a munkavégzés helyén fellelhető dokumentumok alapján a tagország illetékes hatósága ellenőrizheti, hogy az ideiglenesen külföldön foglalkoztatott munkavállaló esetén a fogadó ország minimális bérszintre, munkaidőre, illetve az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályait betartották-e. Lehetőség nyílik annak ellenőrzésére is, hogy a bérek és egyéb kifizetett juttatások vonatkozásában befizették-e a cégek a küldő országban az adó-, illetve tb-járulékfizetési kötelezettségüket. Számos országban bevezették azt a szabályt, hogy amennyiben a béreket nem megfelelően biztosították, illetve amennyiben az adókat és járulékokat nem fizették meg, úgy a fogadó és a kiküldő munkáltató egyetemlegesen felelős ezen juttatások teljes körű megfizetéséért. Vagyis a fogadó cég is felelősségre vonható, a munkavállalók is perelhetik a külföldi munkáltatót elmaradt járandóságukért.