BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Magukra találtak a kínai alapok

Bár a tavaly nyár végi piaci visszaesés után a feltörekvő Ázsiában befektető, Magyarországon kezelt részvényalapok a veszteség egy részét már visszahozták, a kínai gazdasággal kapcsolatos kockázatok nem szűntek meg, ezért bármikor előfordulhat egy újabb pánikhullám

Sok sebből vérzik jelenleg a világ második legnagyobb gazdasága: a kínai felügyelet 2 százalékos nem teljesítő hitelállományt vall csak be, miközben az S&P szerint 5,6 százalékos ez valójában, azonban egyes elemzők szerint a valós szám akár 15–35 százalékra is rúghat. Az árnyékhitelek állománya 12 600 milliárd jüanra nőtt tavaly év végén, a közepes méretű bankok egymásnak nyújtott hitelállománya is rekordmennyiségű; a források 34 százalékának megfelelő értékre nőtt. Közben újabb kockázatot jelentenek a tőkeáttétes, gyakran piramisjáték-szerűen működő vagyonkezelési termékek (WMP), összesen 23 500 milliárd jüannyi vagyon forog ebben a befektetési formában. Mindemellett már a kínai felügyelet is elismerte, hogy lakossági oldalon ingatlanlufi alakult ki; a háztartások adóssága a kínai GDP 40,5 százalékát teszi ki, míg 2010-ben ez az érték még csak 28 százalék volt; az ország teljes adóssága viszont körülbelül a GDP 170 százaléka jelenleg.

Ilyen körülmények közt nem csoda, hogy a kínai befektetők inkább igyekeznek kimenteni a pénzüket Kínából (2004 és 2013 között becslések szerint 5000 milliárd dollárnyi vagyon hagyta el az országot illegálisan), viszont jó hír, hogy az ország és a gazdaságától jelentősen függő régiós országok részvénypiacai a tavaly augusztusi visszaesésből kezdenek magukhoz térni. A Magyarországon kezelt, a feltörekvő Ázsiában befektető részvényalapok is körülbelül 20-25 százalékot estek május végi csúcspontjuktól augusztus végéig, a veszteség egy részét azóta viszont le tudták dolgozni. A mélyponttól számítva 11–19 százalékos hozamot szereztek befektetőiknek ezek az alapok.

A hazánkban kezelt feltörekvő ázsiai alapok egyébként más alapokon keresztül fektetnek be a régióba, a K&H és a Generali alapja 44-45 százalék körüli kínai eszközállománnyal rendelkezik legfrissebb elérhető jelentése alapján, míg a Pioneer alapjának 23 százaléka van kínai értékpapírokba fektető alapokban, azonban körülbelül 30 százalékát más régiós alapokba helyezi az alapkezelő. Ezek az alapok egyébként jelentős (a Generali esetén kb. 44 százalék, a másik két alap esetén 6-8 százalék) indiai eszközállománnyal is rendelkeznek, míg érdekes módon annak ellenére, hogy ezek feltörekvő piaci alapok, a K&H-nál és a Pioneernál szerepel dél-koreai eszköz 18 és 13 százalékos súllyal, valamint a Pioneer esetén Japán 14 százalékos súllyal. A maradék pénzt egyébként más régiós (többnyire feltörekvő) országokba fektetik az alapkezelők (például Indonézia, Malajzia). Annak ellenére, hogy nem mind közvetlenül Kínába fektetnek, a régió gazdaságaira – és így az alapok teljesítményére – jelentős hatással van Kína.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.