Távol a BÉT-től a Jeremie-cégek

Belátható időn belül nem szándékozik a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) megjelenni az a fél tucat startup vállalkozás, amely a 2010-ben indult EU-s Jeremie-program keretében kapott kockázati tőkével sikerrel sáfárkodott, s történetüket tegnap ismertette követendő példaként a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesüle (HVCA). A tőzsdei szereplés elengedhetetlen feltétele ugyanis, hogy a cég a befektetők számára kezelhető méretű legyen, márpedig a Jeremie-ben finanszírozott vállalkozások néhány milliárd forintos árbevétele nem tekinthető ilyennek – magyarázta a Világgazdaság kérdésére Zsembery Levente, a HVCA elnöke.

A kockázatitőke-befektetők hagyományosan a tőzsdén keresztül szoktak kiszállni, úgy, hogy részvényeiket nyilvánosan értékesítik.

A HVCA által kiemelt jeremie-s cégek ódzkodása a tőzsdétől azért is meglepő, mert a tavaly novemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 75 százalékos tulajdonába került BÉT – mely részesedést azóta az MNB már 81 százalék fölé növelte – 2020-ig meghirdetett stratégiájában kiemelt szerepet tulajdonít annak, hogy minél több kis- és középvállalkozás (kkv) részvényei kerülhessenek a tőzsdére. Ennek ellenére a BÉT a fél tucat cég egyikét sem kereste meg, akik közül egyébként kettő még kft., azaz még előbb részvénytársasággá kellene átalakulniuk.

Zsembery támogatandónak tartja azt a – Szécsényi Bálint volt BÉT-alelnök, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója által a Világgazdaságban ismertett – ötletet, miszerint egy állami alapot kell létrehozni, ami közvetlenül fektetne be a tőzsdére lépő kkv-kbe.

Egy-egy invesztíció maximális mértéke a kibocsátás során bevont forrás 25 százaléka, de legfeljebb 500 millió forint lehetne. Ez garancia lenne a bevezetésen gondolkodó cégeknek, hogy a kibocsátott új részvényeik egynegyede mindenképpen gazdára talál.