BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kilőtt a rubel az olajalku hírére

Jelentősen, több mint két százalékkal erősödött hétfőn az orosz rubel a dollárral szemben, miután az OPEC-en kívüli országok is megállapodtak a termelés átmeneti befagyasztásáról. Ha valóban sikerül feltornászni az olajárat, akkor további szárnyalás jöhet a rubel piacán

Egyelőre Oroszország tűnik a hétvégi olajmegállapodás nyertesének, a rubel majdnem fél éve nem látott szintre erősödött hétfőn, miután az olajár több mint 5 százalékos emelkedést mutatott. Az orosz deviza 2,4 százalékos erősödése mellett más nyersanyaghoz kapcsolt devizák is jól szerepeltek, ha nem is ilyen mértékben. A norvég korona például 0,4 százalékot javított az euróval szemben, míg a kanadai dollár ugyanennyivel erősödött amerikai vetélytársával összehasonlítva, és az új-zélandi fizetőeszköz is közel félszázalékos javulást mutatott.

A rubel idén nyáron a Brexit után szúrt le 59 alá a dollárral szemben, azt leszámítva tavaly nyár óta nem volt tartósan 60 alatt a jegyzés. Most hétfőn 61-ig erősödött a rubel, vagyis kezdi megközelíteni ezt a kulcsszintet. A SEB elemzői szerint a következő hónapokban a Brent átlagára 55-60 dollár körül lehet, ha pedig ez valóban így lesz, akkor a rubel célba veheti a 60-as szintet. Oroszországban egyébként a héten kamatdöntő ülést is tart a jegybank, a svéd cég elemzői szerint 10 százalékon tartják majd az alapkamatot pénteken. Novemberben az infláció 5,8 százalék volt, miközben a megkérdezett szakemberek több mint kétharmada emelkedő vagy stagnáló drágulásra számít a következő egy évben. Vagyis az elemzők szerint ahhoz, hogy 2017 végére elérhető legyen a jegybank 4 százalékos inflációs célja, a várakozásokat csökkenteni kell. Az olajár emelkedése azonban éppen az inflációt élénkítheti még jobban, vagyis ez óvatosságra késztetheti az orosz jegybankot a további kamatvágásokkal kapcsolatban.

Ugyanakkor vannak még kockázatok, a Commerzbank például továbbra is szkeptikus a kitermelés befagyasztásával kapcsolatban, szerintük ha Oroszország valóban hajlandó 300 ezer hordóval visszavágni a napi kitermelést, akkor kérdés lesz, ki kompenzálja majd az állami vállalatokat a kieső bevételeik miatt. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy az ár annyival emelkedik majd, hogy kompenzálja a kevesebb termelést. Ha pedig tulajdonosként az államnál is megjelenik a kieső bevétel, akkor az további nehézségeket okozhat a már amúgy is nehéz helyzetben lévő költségvetésnek.

A kockázatok miatt a német bank szakemberei a rubel gyengülésére számítanak a következő években, szerintük a jövő év közepére 67-re, majd 2017 végére 69-re emelkedhet a dollár-rubel árfolyam, 2018 végén pedig már 74-nél járhat a jegyzés.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.