Nem kell a hazai részvény

Hiába van csúcson a tőzsde, hiába lehetett az idén a hazai nagypapírokon akár 30 százaléknál is többet keresni, a háztartásoknak nem kellettek a részvények. Egész évben körülbelül 320 milliárd forintnyi hazai részvény volt a kisbefektetőknél, akik folyamatosan szálltak ki a papírokból. Októberben csaknem 20 milliárd forintnyi részvényt adtak el a kisbefektetők, az év első tíz hónapjában pedig több mint 60 milliárd forintnyitól szabadultak meg a jegybank adatai szerint. Akinek volt részvénye, jól járt egyébként, hiszen tíz hónap alatt több mint 65 milliárd forintot nyertek a kisbefektetők a tőzsdén. Hiába száguldott az OTP – az idén mostanáig már 34 százalékot emelkedett az árfolyama –, január és október vége között a kisbefektetők a bankpapírjaik több mint negyedét eldobálták, és emellett a nem pénzügyi szektorban lévő részvényeik hetedét is eladták.

A részvények helyett a biztonságos állampapír maradt a háztartások kedvence. A náluk lévő állomány október végére már megközelítette a 4 ezermilliárd forintot annak köszönhetően, hogy az idén csaknem 800 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás áramlott az állampapírpiacra. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint pedig novemberben sem tört meg a trend, hiszen újabb 93,6 milliárd forintnyi lakossági állampapír fogyott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az ÁKK adatai egyébként nem egyeznek meg teljes mértékben. Az MNB ugyanis a háztartásoknál lévő állampapírok mennyiségét vezeti, az ÁKK pedig az úgynevezett lakossági állampapír-sorozatokban lévő volument tartja nyilván. Lakossági állampapírt azonban nemcsak a hazai magánszemélyek, de külföldi személyek, sőt egyes cégek és nonprofit szervezetek is vásárolhatnak. Ez alapján lakossági állampapírban 5031 milliárd forint volt november végén, ez nagyjából ezermilliárd forinttal több, mint a háztartásoknál lévő mennyiség.

A háztartások kedvencei egyébként a fix kamatozású, rövid lejáratú kincstárjegyek. Az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy és a Féléves Kincstárjegy fogy a legjobban, november végére az előbbi állománya már 2540 milliárd, az utóbbié 429 milliárd forint volt az ÁKK szerint. Az MNB adatai is hasonló trendet vázolnak fel. A nem egészen 4 ezermilliárdos háztartási állományból 2632 egy éven belül lejáró forintállampapír. A hosszabb, változó kamatozású állampapírok közül az inflációt követő Prémium Magyar Államkötvény a kapósabb, ami nem meglepő, hiszen a szakértők arra számítanak, jövőre emelkednek majd az árak.

A többi értékpapírra nincs kereslet a kisbefektetők körében. A válság sötét hónapjaiban oly népszerű banki kötvények folyamatosan járnak le, újakat helyettük a bankok nem bocsátanak már ki, így ezek állománya a háztartásoknál már csupán 162 milliárd forint. Egyéb szektorok kötvényeiből alig 26 milliárd forint van a kisbefektetőknél, a kereslet ezekre a Quaestor-botrány óta nyilván elenyésző. A befektetési alapok is folyamatosan veszítik a tőkét, október végére 5690 milliárd forintra csökkent az állományuk, ebből 3773 milliárd volt a kisbefektetőknél, akik az idén 114 milliárd forintot vontak ki ebből az eszközosztályból.