Jól jártak a pénztártagok

Tavaly is megérte nyugdíjpénztári tagnak lenni. Az önkéntes nyugdíjkasszák a portfóliók napi árfolyamadatai szerint kivétel nélkül pozitív hozammal zárták az esztendőt, a legjobban teljesítő alapok két számjegyű növekedést értek el. 2016-ban az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár vagyonkezelői voltak a legeredményesebbek, a pénztár dinamikus alapja csaknem 12, a növekedési portfóliója pedig több mint 10 százalékos hozamot ért el.

Előbbi alapról egyébként nem árt tudni, hogy az egyik legkockázatosabbnak számít a hazai pénztári portfóliók közül, a nyugdíjpénztár honlapja szerint a befektetéseinek közel 90 százalékát hazai és nemzetközi részvények, valamint külföldi kötvények alkotják. Hosszú távon viszont ez az alap lehet a legeredményesebb, ezért a 16–35 éves korosztálynak ezt ajánlja a pénztár.

Általánosságban is elmondható, hogy tavaly a magasabb kockázatot vállaló portfóliók teljesítettek jobban, az általában legalább 40 százaléknyi részvényjellegű befektetést tartó növekedési alapok 8–10 százalék közötti eredménnyel zárták az évet. Ebben nyilván szerepet játszott, hogy 2016-ban a magyar részvénypiac kimagaslóan jól teljesített, a BUX csaknem 34 százalékot emelkedett, az OTP 40, a Mol csaknem 45 százalékot erősödött.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Nem akadt olyan portfólió, amelyik ne termelt volna valamilyen hozamot Fotó: THINKSTOCK[/caption]

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok döntő része azonban nem a kockázatos, hanem a kiegyensúlyozott portfóliókban tartja a pénzét, ezek pedig a megtakarítások csupán 25–40 százalékát fektetik részvényekbe. Ők sem panaszkodhatnak különösebben. A kiegyensúlyozott alapok közül a legnagyobb, az OTP-é ugyanis 7,72 százalékos hozamot ért el, ezzel egyébként a közepesen kockázatos alapok között a legjobb lett.

A többi nagy pénztári alap közül az Aegoné csaknem 7, az MKB-é 6,8, az Allianzé 6,4 százalékot ért el tavaly. A kiegyensúlyozott portfóliók hozama 5,4–7,72 százalék között szóródott az összes pénztárat figyelembe véve, ez pedig nem rossz eredmény a bankbetétekhez képest, de még a lakossági állampapírok kamatát is bőven túlszárnyalta.

Az alacsony kockázatú, döntő részben hazai állampapírokat tartó klasszikus és óvatos alapok hozama lett a legalacsonyabb, de ebben a szegmensben volt egyúttal a legnagyobb szórás is. A Honvéd nyugdíjpénztár klasszikus alapja csaknem 6 százalékos hozammal zárta 2016-ot, de ügyesen forgatták a pénzt az Aranykor Csendélet portfóliójában is, amelynek árfolyama majdnem 5,5 százalékot emelkedett.

A legtöbb pénztárnál legalább 3,5-4 százalékos hozamot hoztak ezek az alapok is. A rövid állampapírokat és bankbetéteket tartó, legalacsonyabb kockázatú pénzpiaci és szolgáltatási portfóliók – utóbbiakból fizetik egyebek között a már nyugdíjba vonult tagok járadékait – viszont 1 százalék alatti hozamot értek el csupán.

a növekedési portfóliók a legnagyobbak, ezek pedig 9,04–10,89 százalékos pluszban zártak. A legjobban a Budapest Magánnyugdíjpénztár növekedési alapja teljesített, de a legnagyobb pénztár, a Horizont portfóliója is több mint 10 százalékos hozamot ért el. A kiegyensúlyozott portfóliók 7–8,5 százalék között hoztak a tagoknak, a klasszikus alapok hozama 1–4,3 százalék között alakult.

a növekedési portfóliók a legnagyobbak, ezek pedig 9,04–10,89 százalékos pluszban zártak. A legjobban a Budapest Magánnyugdíjpénztár növekedési alapja teljesített, de a legnagyobb pénztár, a Horizont portfóliója is több mint 10 százalékos hozamot ért el. A kiegyensúlyozott portfóliók 7–8,5 százalék között hoztak a tagoknak, a klasszikus alapok hozama 1–4,3 százalék között alakult. Nem akadt olyan portfólió, amelyik ne termelt volna valamilyen hozamot Fotó: THINKSTOCK -->