Mégsem élik fel a biztonsági tartalékaikat a norvégok

Aggasztó forgatókönyvvel sokkolta Norvégiát szokásos éves beszámolóján Oystein Olsen, a jegybank kormányzója, aki szerint ha ilyen ütemben élik fel a hetvenes évek óta az ország olajjövedelméből feltöltött vagyonalapot, akkor az abban lévő 900 milliárd dollár – 261 ezermilliárd forint – tíz év múlva a felére is apadhat. A világ legnagyobb vagyonalapja, illetve annak tőkéje érinthetetlen biztonsági tartaléknak számított évtizedeken át, ám tavaly az olajárak összeroppanása miatt a konzervatív kormány ebből pótolta a költségvetésből hiányzó összegeket. A büdzsé 20 százalékát fedezték így, ráadásul idén már negyedével több pénzt vonnának ki az alapból.

Egy világméretű recesszió beköszöntével nemcsak az olajjövedelmek párolognának el, hanem a részvényekben, ingatlanokban pihenő tőke sem hozna hasznot, sőt éppen ellenkezőleg: a befektetések elértéktelenedhetnek – mutatott rá Olsen. A kormányzó nem a levegőbe beszél, hiszen az alap befektetéseit az általa vezetett Norges Bank felügyeli. Példaként említette, hogy 1 százalékos esélyt lát az alap vagyonának megfeleződésére, amennyiben a jelenlegi, 3 százalékos ütemben vonják ki belőle a forrásokat. Ha ezt az elvben megengedett 4 százalékosra gyorsítják, a feleződés valószínűsége 5 százalékra nő. Erre máris 2-6 százalékos plusz rakódik rá, ha átmegy a parlamenten azt a terv, hogy az alapban a részvények súlyát 60-ról 75 százalékra növeljék – írja a Bloomberg.

Olsen szavai célba értek, a kisebbségben kormányzó konzervatívok ugyanis letettek arról, hogy a tőkekivonás mértékét 4 százalékban maximáló, 16 évvel ezelőtt elfogadott szabályt módosítsák, mi több, a plafont 3 százalékra vinnék le, mint ahogy a részvényarányból is engedtek, már a 70 százalékos limit is elfogadható lenne számukra. A 10 százalékos emelés nincs a jegybank ellenére, mivel azt Olsen is belátta, hogy a részvénypiaci raliból csak nagyobb kockázatvállalással tudnak több pénzt kihozni. Az államkötvényeken az utóbbi időben alig van haszon, az ingatlan pedig nem mobilizálható olyan gyorsan, mint a részvény.

Olsen ugyanakkor beszámolójában méltatta mind a kormány, mind a maga érdemeit abban, ahogy az olajjövedelmek visszaesését és a gazdaság emiatt bekövetkező lassulását kezelni tudták. A jegybank rekordmélységbe, 0,5 százalékra vágta a korona kamatát, de innen már nem megy lejjebb. Az ingatlanpiaci árbuborék felfúvódása miatti aggodalmakra is tekintettel kell lenniük. Mint ahogy tisztában kell lenni azzal is – húzta alá Oystein Olsen –, hogy az olajjövedelmek kiszivattyúzásával és a tartósan alacsony szinten bebetonozott kamatokkal még nem lehet orvosolni a norvég gazdaság alapvető problémáit, ahhoz a több lábon állás feltételeit kell mielőbb megteremteni.