Kis játéktér maradt még a roamingszolgáltatóknak

Hosszas előkészítés és fokozatos kivezetés után, három hónap múlva ugyanannyiba kerül majd például Londonból Budapestre telefonálni, mint belföldön – de az öröm korai. Az uniós jogalkotók ugyanis egy kis rést hagytak a távközlési szolgáltatóknak arra, hogy többletköltséget számoljanak fel a barangolási (roaming) szolgáltatáskor. Erre akkor lesz lehetőség, ha valamely távközlési cégnek nem térül meg a roamingszolgáltatások költsége a szolgáltatásból származó bevételből.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Turista Rómában. Lefaragják a költségeket Fotó: Shutterstock[/caption]Ebben az esetben a szóban forgó szolgáltató – az Európai Unióban mindenütt – a nemzeti szabályozó hatóságtól engedélyt kérhet arra, hogy többletdíjat alkalmazzon. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jegyzett jogszabálytervezet szerint Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke engedélyezi vagy utasítja el a kérelmet, de az elnök módosíthatja is a többletdíjkérelemben megjelölt mértéket. Ezek szerint tehát a távközlési cégnek a hatósághoz kell fordulnia, és alá kell támasztania, hogy mi indokolja az általa meghatározott mértékű többletköltséget. Az NMHH elnöke legfeljebb 16 hónapra engedélyezheti a pluszösszeg felszámolását.

Az, hogy ilyen kérelmet melyik mobiltelefon-szolgáltató nyújt majd be az NMHH-hoz, egyelőre nem tudható, ez a szolgáltató szabad döntése. Tekintettel arra, hogy a szolgáltató kötelessége kiszámítani az említett végrehajtási rendelet alapján azt az összeget, amelyet többletdíjként el akar számolni, előre nem mondható meg az sem, hogy mekkora lesz a szolgáltató által felszámítandó többletdíj – közölte lapunkkal az NMHH. Bár a jogszabály még nem született meg, de a Világgazdaság információi szerint nem várható nagy tolongás a hatóságnál a többletköltségek elismertetéséért, ami alapvetően a piaci versennyel indokolható. (A Digi eredetileg március végén indította volna el mobiltelefon-szolgáltatását. Most viszont arról tájékoztatta az NMHH a Világgazdaságot, hogy a társaság szeptember 13-ra módosította a mobilszolgáltatás várható kezdési időpontját.)

Tavaly egyébként a legnagyobb árváltozást az egységes eurotarifáról a roamingtarifára történő áttérés jelentette. Az NMHH vizsgálata szerint ennek hatására az előfizethető mobiltelefon-díjcsomagok döntő többségénél csökkentek a roamingpercdíjak. Ez az áresés azonban összességében nem gyakorolt jelentős hatást az ágazati árszínvonalra, mivel a hazai telefonálási szerkezetben csekély a roaming részaránya: kártyás előfizetésnél havonta csupán egy, havidíjas csomaghasználatnál öt percet jelent az átlag – derül ki az NMHH vizsgálatából. A roamingdíjak lefaragása nem ment gördülékenyen.

Ennek „ötletét” az unió egykori biztosa, Viviane Reding már 2006-ban megfogalmazta. Akkor a romingdíjak 0,20 euró és 13,05 euró között mozogtak: az előbbit a finn fogyasztóknak kellett fizetniük, ha Svédországból telefonáltak haza, a legmagasabb összeget pedig a máltaiaknak kellett állniuk Lettországból indított hívás esetén. Tíz éve úgy nézett ki, hogy rövidebb idő alatt sikerül egységesíteni a díjakat. Ám ez – részben szolgáltatói ellenállás miatt – húzódott. Végül februárban született meg az uniós szintű politikai megállapodás a nagykereskedelmi roamingpiacok szabályozásáról, ami a befejező lépést jelenti, hogy idén június 15-től életbe lépjenek a belföldi díjas szolgáltatások.