Pénzben dúskál a lakosság

Rendkívül magasra emelkedett a látra szóló és a folyószámlabetétek aránya a háztartások pénzügyi szolgáltatóknál elhelyezett betétein belül: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint január végén 4530 milliárd forintot tartott lekötetlenül folyószámláin a lakosság, ami az összes betét közel 61,5 százalékának felel meg. Ez további, jelentős emelkedést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest, igaz, a számlákon tartott pénz több mint felét már 2016 elején sem kötötték le a háztartások.

Eközben a lekötött betétek aránya mélypontra süllyedt: a leginkább kedvelt, éven belüli lekötések súlya 25,5 százalékra esett az egy évvel korábbi 35,3 százalékról, az éven túliaké pedig változatlanul 13 százalék környékén mozgott. Érdekes ugyanakkor, hogy a devizaeszközök aránya fokozatosan emelkedik a lakossági betéteken belül: januárban 16,6 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 14,6 százalékkal. Nem meglepő módon a devizabetéteknél is nő a lekötetlenek súlya: egy év alatt 6,9-ről 10,3 százalékra emelkedett a teljes, pénzügyi szolgáltatóknál elhelyezett portfólión belül.

A folyószámlabetétek állományának folyamatos duzzadása nyomán egyre nagyobb likvid tartalékkal is rendelkezik a magyar lakosság: az MNB előzetes adatai szerint ugyanis a készpénzállomány is tovább emelkedett 2016-ban, és az év végén már több mint 3900 milliárd forintot tett ki. Ennek alapján a háztartások több mint 8000 milliárd forintnyi, elvben azonnal felszabadítható tartalékkal rendelkeznek.

A folyószámlabetétek – és a készpénz – felhalmozása persze a mostani piaci környezetben egyáltalán nem meglepő. A jelenlegi feltételek mellett ugyanis többnyire bőven 1 százalék alatti kamatot tudnak ajánlani a hitelintézetek a lekötött forintbetétek után, ami nem jelent túl nagy vonzerőt még rövid távon sem. A kamatok pedig igen gyorsan csökkentek az elmúlt pár évben: a jegybank adatai szerint míg 2012 végén közel 5,9 százalékos éves kamat mellett szerződtek egy átlagos lekötött betét elhelyezésénél az ügyfelek, addig ez idén januárra 0,53 százalékra csökkent. Eközben a folyószámlabetéteknél 1,8 százalék közeléből 0,11 százalékig olvadt az átlagos érték, ami azzal is együtt járt, hogy minimálisra olvadt a különbség a lekötetlen és a lekötött pénzek kamatai között.

A tartósan alacsonynak ígérkező kamatkörnyezet miatt pedig rövid távon nem lehet a mostanra kialakult arányok gyors változására számítani, annál is inkább, mert az alacsony kockázatú befektetési lehetőségeket kereső háztartások leginkább állampapírba fektetik nélkülözhető pénzüket.