Az adóreform sikerében bíznak a befektetők

Múlt hét elején a nyersanyagokkal foglalkozó cégek árfolyamai húzták le az ázsiai és ausztrál tőzsdeindexeket, azóta viszont lassan magukra találtak ezek a cégek. A piac hangulatát jól tükröző három nagyvállalat, a US Steel, a Rio Tinto és a BHP Billiton is többhetes vagy hónapos mélypontra jutott múlt héten.

Mindhárom papír még tavaly év elején járt a többéves mélypontján, részben a kínai lassulással kapcsolatos akkori félelmek miatt, azóta viszont folyamatosan emelkedett az árfolyamuk. A US Steel 57, a Rio Tinto 40, a BHP pedig 21 százalékkal erősödött az elmúlt egy évben, de az idei teljesítmény már nem ilyen fényes: 7,8, 1 és 5,5 százalékos veszteséget könyveltek el a részvényeseknek.

Sárkány Gergely, a Solar Capital üzletkötője szerint a Trump-raliból az infrastrukturális beruházásokban érdekelt cégek jól jöttek ki, de amikor az Obamacare leváltására tett kísérlet megbukott, a részvénypiaci kijózanodás erre a területre is hatással volt. – Az elmúlt hetek geopolitikai bizonytalanságai még kételkedőbbé tették a befektetőket, akik egyre kevésbé bíznak Donald Trump ígéreteiben. Ez vonatkozik a korábban sokat hangoztatott infrastrukturális fejlesztésekre is. „Az acélgyártásban érdekelt vállalatoknak nem tesz jót, hogy Trump nem a tervek szerint halad” – véli a Solar Capital üzletkötője.

Sárkány Gergely kiemelte, az acél és a réz piacának jót tehet, hogy az Egyesült Államok és Kína között a megbékélés jelei körvonalazódnak. Korábban Trump devizakereskedelmi manipulációval vádolta Kínát, és el akarta érni, hogy kevesebb acélipari terméket importáljon az Egyesült Államok az ázsiai országból. A normalizálódó viszony felpörgetheti a két fém piacát a szakértő szerint. A nagy infrastrukturális beruházások az adóreform elfogadása után indulhatnak meg az Egyesült Államokban, ezekhez alapvetően réz, acél és alumínium szükséges.

[caption id="" align="alignleft" width="690"] Többhetes mélypontra esett a Rio Tinto árfolyama a múlt héten. Fotó: AFP[/caption]

Indiai duplázás

A jelenleginek több mint duplájára nőhet 2031-re India acéligénye. A gazdasági növekedés és az urbanizáció hatására az elmúlt 12 hónap 101,3 millió tonnás acélfelhasználása 240 millió tonnára ugorhat addigra. India mindezek hatására átveheti a világ második legnagyobb acélgyártója címet Japántól. Ezt a nagy kormányzati infrastrukturális beruházások tervei is elősegítik. A 2015-ös adatok szerint Kína 804, Japán 105, India pedig 89 millió tonna acélt gyártott. Kína a világ teljes acélgyártásának csaknem felét használja fel.