Kétmilliárdot fizet vissza a GVH a bankoknak

A Versenytanács négy éven keresztül vizsgálta a társaságokat, s határozatában azt állapította meg, hogy a bankok és a kártyacégek azzal, hogy minden bankra egységesen alkalmazandó bankközijutalék-mértéket és -struktúrát határoztak meg, illetve ehhez keretet biztosítottak, versenykorlátozó megállapodást kötöttek. Ezért az érintetteket összesen 1,922 milliárd forintos bírsággal sújtották, melyet a bíróság döntése szerint most 1-1 milliós perköltséggel vissza kell fizetnie a GVH-nak. (A versenyhivatal korábban a CIB, a Raiffeisen, a KDB, a Citibank, a Sopron Bank, az Allianz Bank, a Credigen, a Banco Popolare, a BNP Paribas, az UniCredit, az Axa, a Commerzbank Zrt., a Takarékbank Zrt. és a Magyarországi Volksbank esetében nem alkalmazott szankciót.)

A bíróság határozatában emlékeztet arra, hogy a felperes pénzintézetek 1995–96 során létrehoztak egy multilaterális együttműködési formát, a Bankkártya Fórumot, a bankkártyás fizetések után a kibocsátó banknak járó jutalék – az úgynevezett interchange díj (MIF) – meghatározására. (A fórumot egyébként a Magyar Nemzeti Bank akkori támogatásával alapították a bankok.) A bíróság jelzi: az Európai Bizottság egyfelől érzékelte a MIF versenykorlátozó hatását, de más oldalról kimondta, hogy az interchange díj inkább hozzájárul a rendszer stabilitásához, illetve hatékonyságához. A törvényszék szerint a versenyhivatal nem is vizsgálta a bankok azon vélekedését, mely szerint megállapodás hiányában a MIF emelkedett volna – noha ezt egyebek mellett a MasterCarddal szembeni EU-bizottsági határozat is bizonyítja. Hibája az ítéletnek és a határozatnak, hogy a kibocsátói oldalon semmilyen versenykorlátozást nem azonosított, mégis következtetett arra, hogy milyen nyilvánvaló, szükségszerűen érvényesülő következmények léteztek – írja a bírósági határozatban Sára Katalin, a tanács elnöke.

A törvényszék döntése után a GVH vélhetően a Kúriához fordul, ám így is látható, hogy az elmúlt hónapokban rájár a rúd a versenyhivatal banki ügyekben hozott döntéseire. Tavaly decemberben derült ki, hogy a Kúria új eljárásra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt a bankok végtörlesztési kartellgyanújának ügyében 2013-ban indított vizsgálata kapcsán, s hatályon kívül helyezte a hivatalnak tizenegy bankra csaknem 9,488 milliárd forint bírságot kiszabó korábbi határozatát. A döntés szerint a GVH-nak az új eljárás során újra kell vizsgálnia elsősorban a bírságolás körülményeit és azokat a szempontokat, amelyek alapján kiszabták a bírságot – s a bírságot is vissza kellett már fizetnie a bankoknak. Azt a Kúria is elismerte, hogy a végtörlesztés korlátozása érdekében a bankok összehangolták stratégiájukat, de azt nem lehet állítani, hogy emiatt nem volt verseny.

[caption id="" align="alignleft" width="1024"] Fotó: Flickr[/caption]A mostani ítélet azért érdekes, mert idén januárban jelezte a GVH, hogy ágazati vizsgálatot indít a bankkártya-elfogadás piacán, miután észlelte, hogy az elfogadói piacon a kisebb kereskedők kedvezőtlenebb szolgáltatói díjakkal szembesülnek a bankkártyás fizetés bevezetésekor és fenntartásakor, mint a nagyobb kereskedők. A vizsgálat eredményeit leghamarabb ősszel publikálja a jegybank.