Veszített csillogásából az arany

Csökkent tavalyhoz képest az arany iránti kereslet – írja friss negyedéves jelentésében a World Gold Council (WGC). Az első negyedévben 1034,5 tonnát vásároltak világszerte, 18 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Igaz, 2016 első három hónapja különösen erős volt, historikusan a legnagyobb első negyedéves keresletet mérték tavaly.

Az aranyat tartó ETF-ekbe (tőzsdén kereskedett befektetési alapok) viszont stabilan áramlik a pénz, ezek a konstrukciók 109,1 tonna aranyat vettek az év első három hónapjában, ez persze a töredéke, alig harmada a tavalyi igen masszív keresletnek. A legnagyobb beáramlás az idén Európában történt, ahol a politikai bizonytalanságok – például a francia elnökválasztás – feltornázták a keresletet. A központi bankok vásárlásai is visszafogottabbak voltak: csupán 76,3 tonnányit helyeztek a tartalékaikba. A kínai jegybank például teljesen leállította aranyvásárlási programját, miután a devizatartalékai a jüan gyengülése miatt nyomás alá kerültek.

Az aranyrudak és az aranyérmék viszont továbbra is kelendők, csaknem 290 tonnányi fogyott belőlük, és az ékszerészek, valamint a technológiai szektor aranyigénye is erősödött. A befektetési célú aranyrudakat és érméket főleg kínai befektetők vásárolták, az ottani lakossági befektetések 30 százalékkal nőttek, és elérték a 100 tonnás volument. Az első negyedévben 480,9 tonna aranyat használtak fel az ékszeriparban, ez valamivel meghaladja a 2016-os év hasonló időszakát. Főleg Indiában vásároltak több arany ékszert, a világ többi részében mért ékszerkereslet viszonylag gyenge maradt. Indiában a 2016-os bizonytalanságok után az idén már stabilabbá vált a piaci helyzet, ez is fokozta a keresletet, valamint a nemzeti bank bankjegycsereprogramja is javította a fogyasztási előrejelzéseket. Ezek mellett közeledik az esküvői szezon, ami szintén fokozza a keresletet az arany iránt.