Tokostul tépték ki a befektetők a résre nyitott kínai ajtót

Megindult a kereskedés hétfőn a külföldiek előtt résnyire megnyíló kínai-hongkongi kötvénypiacon. A befektetők aktívak voltak: a Reuters szerint 721 millió dollár értékben vásároltak kötvényt az első kereskedési napon. A Bloomberg megjegyzi, hogy vonzók a feltételek, a tízéves államkötvény hozama például 3,6 százalék, a legmagasabb a nagy gazdaságok körében.

A nyitásnak köszönhetően a külföldi befektetők egy része hétfőtől a hongkongi tőzsdén keresztül hozzáférhet a közel tízezermilliárd dolláros kínai adósságpiachoz. Fontos, hogy csak intézményi befektetők előtt áll nyitva a lehetőség, a nagy tőkéket megmozgató fedezeti alapokat pedig kizárták az üzletből. A lépéstől Peking azt reméli, hogy több tőke áramlik be az országba, mint amennyi tavaly távozott. A frissen hozzáférhető kínai kötvényállományt belefoglalhatják majd a nagyobb kötvényindexekbe, ezzel ezermilliárdok vándorolhatnak a távol-keleti országba – írta a Financial Times. A StanChart becslése szerint az év végéig akár 15 milliárd dollár is befolyhat a programból.

A kínai adósságállomány a harmadik legnagyobb a világon, de a Bloomberg adatai szerint eddig csupán 1,25 százaléka volt külföldi kézben. Ez 830 milliárd jüant, azaz 121 milliárd dollárt jelent, ami nem biztos, hogy gyorsan nőni fog. Kenneth Ho, a Goldman Sachs szakértője szerint először azok a befektetők érdeklődnek, akik már amúgy is közvetlen eléréssel rendelkeznek a kínai bankközi kötvénypiachoz. Ahhoz, hogy számottevő emelkedést láthassunk, a befektetőknek jobban meg kell érteniük az új platform működését – hangsúlyozta.

Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Kína-kutatója a Világgazdaságnak elmondta: a kötvényprogram jól beleillik abba a folyamatba, ahogyan Kína lassan és óvatosan liberalizálja pénzügyi rendszerét. Hozzátette azonban: több reformfolyamatot lassított vagy állított már meg a kínai vezetés, ha gyorsnak érezte a tempót. Hónapok telhetnek el még, mire az állampárt értékeli a program hatását. Ugyanakkor Kína a piaci liberalizáció egyik szószólója is lett, a szakértő emlékeztetett, hogy Hszi Csin-ping államfő a davosi kongresszuson határozottan állást foglalt a globalizáció és a szabadkereskedelmi szerződések fontossága mellett.

A program elindításakor fontos szempont volt az is, hogy a jüan az elmúlt egy évben sokat vesztett értékéből a dollárral és az euróval szemben is. A Goldman Sachs szerint az, hogy egyre több külföldi tőke áramlik be a kötvénypiacra, támogatja a jüan árfolyamát. Más elemzők azonban úgy gondolják, hogy kontraproduktív lesz a program: több jüan áramlik be Kínába, mint amennyi kimegy, ez pedig leértékelheti a devizát – mondta Chi Lo, a BNP Paribas vezető elemzője. A BNP Paribas egyébként elismerte, hogy engedélyt kapott az árjegyzésre, és már meg is kötötte az első ügyletet. A Citigroup és a Standard Chartered ugyanígy tett. A tegnapi nyitás időzítése sem véletlen: épp húsz éve adta vissza Nagy-Britannia Hongkongot Kínának, azóta a város „különleges igazgatású területként” részleges autonómiát élvez.