Jól időzítették a hitelfegyvereket

Számottevően, a májusi 5,05 százalékról 4,87 százalékra esett a lakáshitelek átlagos kamatszintje az MNB kimutatásai szerint. A változásnak fundamentális okai nem lehettek: a jegybanki alapkamat tavaly május óta 0,9 százalék, a változó kamatozású hitelek legnépszerűbb kamatbázisa, a 3 hónapos Bubor nem mozdult 0,15 százalékos értékéről, a budapesti kamatswap ügyletek pénzügyi referenciamutatója, a BIRS ugyanakkor mind 3, mind 5 évre még 1 százalékponttal erősödött is – előbbi 0,6, utóbbi 1,13 százalékon állt június utolsó kereskedési napján.

Magyarázhatjuk persze a hirtelen jött gyengülést a piacon élesedő versennyel – ezt részben alátámaszthatja az is, hogy rekordot döntött a 66,8 milliárd forintos kiutalással a piac, ami közel 13 százalékkal múlja felül a szintén csúcsnak számító májust, és közel 40 százalékkal a tavaly júniusi értéket. Ugyanakkor épp a felfutó kereslet teheti kényelmesebbé a hitelintézeteket – legalábbis a korábbi példák erre utaltak.

Sokan egyértelműen a minősített fogyasztóbarát lakáshitel (MFL) piaci bevezetésének tudják be a hirtelen jött kamateróziót, ami összhangban lehet a tervet megfogalmazó jegybank elképzeléseivel. Már májusban érezhető volt a termék hatása az árazásra – ez még akkor is igaz, ha az MFL-program meghirdetése arra a hónapra esett, de a pénzintézetek az előzetes egyeztetések révén már korábban „képben voltak” a készülő termék főbb jellemzőivel kapcsolatban. A banki kínálatban ugyan csak júliustól jelentek meg az MFL-konstrukciók, de egyértelműnek tűnik az alkalmazkodás.

Miután az MFL „címzettje” a fix kamatozású hitelek piaca – a pénzintézetek 3, 5, 10 éves vagy a tartam alatt végig fix hitelt kínálhatnak –, aligha meglepő, hogy a maximum 3,5 százalékpontos kamatfelár mellett kínálható fogyasztóbarát hitelek irányába elsősorban a fix kölcsönök kamatai indultak meg. A májusi 6,05 százalékos átlagkamatról 42 bázisponttal, 5,63 százalékra szánkázott le az átlagkamat – tavaly júniusban még 6,44 százalékon jutott fix hitelhez egy átlaghiteles –, vagyis a kamaterózió felét a múlt hónap adta. Érdekes módon júniusban a rövid, éven belüli változó kamatozású hitelek kamatai is beszakadtak: az átlagkamat 0,3 százalékponttal, 3,64 százalékra esett, ami azt mutatja, hogy ez a hiteltípus is alkalmazkodik az új piaci feltételekhez. Az átlagos kamatfelár ugyanakkor itt ma már kisebb, mint az MFL-hiteleknél előírt 3,5 százalékos maximum – már a legalacsonyabb, 3 havi Bubor-szinttel számolva is.

Az MFL másik hatása, hogy a folyósított hiteleken belül ismét a 60 százalékot közelíti (59,3 százalékos) a fix hitelek részaránya. Ugyan 2016 szeptember-októberben már volt 60 százalék felett is a mutató, az összehasonlítás szempontjából beszédes adat, hogy tavaly októberben a teljes – fix és változó kamatozású – lakáshitel-kihelyezés 38,9 milliárd forint volt, míg most júniusban csak fix hitelből 39,6 milliárd forintra szerződtek a hitelintézetek.