MNB: jelentősen bővült a lakossági és vállalati hitelállomány is a második negyedévben

Oláh Zsolt hangsúlyozta: a második negyedévben folytatódott a vállalati hitelezés bővülése, éves összevetésben 7 százalékkal nőtt a teljes vállalati szektor, míg 13 százalékkal a kis- és közepes vállalatok (kkv) hitelállománya. Az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) első negyedév végi lezárását követően a hitelezés piaci alapon bővült tovább a második negyedévben.

Kiemelte: a háztartási hitelek állománya a válság óta nem látott mértékben, 2,8 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, az új háztartási hitelszerződések volumene pedig 46 százalékkal bővült éves átlagban. Oláh Zsolt rámutatott: a magyarországi bankok lakáshiteleinek kamatfelára kissé csökkent, azonban még mindig jelentősen meghaladja a régiós átlagot.

Kiemelte: a második negyedévben mért ütemmel a vállalati hitelek növekedése már eléri a visegrádi országok szintjét.

Rámutatott: az MNB hitelezési felmérésére adott banki válaszok alapján a vállalati hitelfeltételek minden vállalati méretkategóriában enyhültek a második negyedévben.

Hozzátette: az enyhítés főként az általános gazdasági kilátások javulásának és a banki verseny fokozódásának köszönhető. 2017 második felére további enyhülést jeleztek előre a bankok, ami elsősorban a felárak mérséklődésében mutatkozhat meg.

Oláh Zsolt kifejtette: a vállalkozások részéről a bankok erősödő hitelkeresletet érzékeltek, elsősorban a rövid futamidejű hitelek iránt, ami várakozásaik szerint 2017 második felében is fennmaradhat. A hitelezési vezetők a személyes interjúk során a hitelintézetek közötti élesedő árversenyről számoltak be. Az elmúlt években kihelyezett hitelportfólió továbbra is alacsony kockázatú – tette hozzá a vezető elemző.

Közölte: a kisebb cégek esetében növekvő szerepe van a garanciaintézmények kezességének, a garanciaszervezetek egyre gyorsabban és rugalmasabban próbálják kielégíteni a piaci igényeket.

Jelezte: a lakáshitel-feltételek érdemben nem változtak, előretekintve kis arányú enyhítés várható, a lakáshitelek átlagos felára csökkent, nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra is magas. A magyarországi bankok kamatfelára 4,5 százalék körül van, míg a régió országaiban a kamatfelárak átlaga 2,5 százalék, azaz 200 bázisponttal drágábban adják a hitelintézetek a lakáshiteleiket Magyarországon, mint a térség országaiban.

Kiemelte: a háztartási szektor hitelezése a válság kezdete óta nem látott mértékben, éves összevetésben 2,8 százalékkal emelkedett 2017 június végéig, a hiteltranzakciók értéke egy év alatt 162 milliárd forintot tett ki, a második negyedévben 73 milliárd forint volt ez az összeg.

Rámutatott: az új hitelnyújtás mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelszegmensben jelentősen bővült. Az új szerződéskötések volumene éves összehasonlításban 46 százalékkal nőtt az idei második negyedévben, ezen belül az új lakáshitelek kihelyezése 35 százalékkal, míg a személyi kölcsönöké 51 százalékkal emelkedett. Az újonnan adott lakáshitelek 17 százalékát új lakás vásárlására vagy építésére fordították – hangsúlyozta a vezető elemző.

A lakossági hitelezésben a fix kamatozású termékek részaránya korábban 50-60 százalékig nőtt, az arány emelkedése megtorpant, az ügyfelek egy része a kamatkockázat kezelésével szemben a kedvezőbb törlesztőrészletet részesíti előnyben – elemezte a szakértő.

Oláh Zsolt elmondta: a lakáshitel-feltételek érdemben nem változtak, előretekintve kis arányú enyhítésre lehet számítani.

Az MNB vezető elemzője rámutatott: mindent összevetve a bankrendszer hitelkínálata semleges hatású a reálgazdaság éves bővülését tekintve, ez azonban pozitívnak tekinthető a mostani körülmények között.