Egymás után dőlnek a rekordok

Sorra dőlnek a rekordok a hazai börzén, de Európa és a világ részvénypiacain is. A Budapesti Értéktőzsdén a csütörtöki volt idén a 38. olyan nap, amikor történelmi csúcson zárt a BUX. Budapesten Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletágának vezetője az év végig 3-4 százalékos további emelkedést vár az indextől. „A blue chipek folyamatos jó eredményei mellett az alacsony kamatkörnyezet és a régió kedvező befektetői megítélése is segíti a növekedést” – mondja a szakember. Mindhárom vezető amerikai index is rekordszinten zárt szerdán. Frankfurtban és Londonban is profitot zsebelhettek be a befektetők az elmúlt napokban. A DAX hétfőn ért mindenkori csúcsára, az FTSE 100 mutató kedden szárnyalta túl mindenkori legjobb értékét.

Az egész világban javulnak a cégek eredményei, ezt tükrözik az indexek. Az alacsony jegybanki kamatok általában jót tesznek a részvénypiacoknak

– emelte ki Samu János a Világgazdaságnak. Szerinte bár folyamatosan arról beszélnek a piaci szereplők, hogy a csúcsdöntések közepette már túlértékeltek a papírok, de amíg alacsonyak maradnak a kamatok, és jó számokat közölnek a cégek, nem várható változás.

„A részvényrali leglényegesebb oka a mennyiségi lazítás, amelynek során likviditással látják el a világ jegybankjai a piacokat. A négy legnagyobb jegybank, a Fed, az EKB, a Bank of Japan (BOJ) és a Bank of England (BOE) mérlegfőösszege 10,5 ezermilliárd dollárral nőtt meg” – mutatott rá Kiss Mónika. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta, hogy idén is további 1,1 ezermilliárd dollárral gyarapszik majd ez az állomány, annak ellenére, hogy a Fed már befejezte a lazítási programot. „Így a négy nagy központi bank 16 ezermilliárd dolláros mérlegfőösszeg felett rendelkezik. A számítások szerint az EKB és a BOJ ellenirányú műveletei még mindig annyi likviditást bocsátanak majd a piacra, hogy a szaldó pozitív marad.

Az európai helyzet annyiban eltér az amerikaitól, hogy mivel más a megtakarítások szerkezete, mennyiségi lazítással nehezebb növelni a háztartások vagyonát és élénkíteni a fogyasztást. „Az EKB által felvásárolt értékpapírok keltette likviditás az eurót gyengítette, ezzel pozitív hatást gyakorolva a nettó exportra. A másik fő cél, a hitelezés élénkítése még épp csak fellendülőben van – fűzte hozzá Kiss Mónika –, ez is az oka, hogy az európai bankok lemaradtak a raliban.”

A francia, a spanyol és az olasz indexeknél még nincs szó csúcstámadásról. A CAC 40 mutató 2000-ben a jelenlegi 5400-nál jó 1200 ponttal feljebb ért el rekordot, az IBEX 35 még 2007-ben a mostani 10 300 másfélszeresénél, az FTSE MIB pedig a 22 400 csaknem duplájánál volt csúcson 2007-ben. Ezek a börzék alapvetően a válságot rosszul viselő bankok miatt maradtak le. A mindenkori csúcs Japánban is messze van, bár a Nikkei 225 a napokban 19 éves csúcsot döntött meg. „A leértékelt jen és az alacsony kamat segíti a szigetország részvényeit, ráadásul az előrehozott választáson is meggyőző többsége lehet a jelenlegi kormányerőnek, így a stabil politikai háttér is megvan” – mutatott rá Samu János. A Nikkei 225 mutatója 20 954 ponton zárt csütörtökön, a történelmi csúcsot 38 900 pont felett érte el még a nyolcvanas évek második felének elképesztő ralijában, 1989 decemberében.