Idén már nem változik a brit alapkamat

A várakozásoknak megfelelően nem hajtott végre újabb kamatemelést idei utolsó kamatdöntő ülésén a Bank of England monetáris tanácsa.

A brit jegybank a múlt hónapban, tíz év után először emelt kamatot, 0,25 százalékponttal 0,50 százalékra növelve az irányadó rátát.

A decemberi kamatdöntő értekezleten, a csütörtökön kiadott közlemény szerint, a Bank of England monetáris testülete egyhangúlag az új alapkamat fenntartására voksolt. A Bank of England a novemberi kamatemelés előtt 2007 júliusában emelte alapkamatát. E lépés után a brit jegybanki alapkamat 5,75 százalékon tetőzött.

Az utána bekövetkezett hitelpiaci és bankválság hatására azonban a brit jegybank hatalmas mennyiségi enyhítési programmal kísért gyors kamatcsökkentésbe kezdett, és 2009 márciusáig 0,50 százalékra csökkentette alapkamatát.

A brit EU-tagságról tartott, a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert tavaly júniusi népszavazás sokkjának hatására a bank tavaly augusztusban újabb 0,25 százalékponttal, a múlt havi emelésig érvényben tartott 0,25 százalékra – az 1694-ben alapított Bank of England eddigi történetének mélységi kamatrekordjára – csökkentette irányadó rátáját.

A brit jegybank emellett 435 milliárd fontra (több mint 155 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású vállalati kötvényekre. A csütörtöki bejelentés szerint a Bank of England monetáris tanácsa ezeknek az eszközvásárlási programoknak a keretét sem módosította kamatdöntő ülésén.

Közleményében a monetáris testület leszögezte: véleménye szerint a brit EU-tagság megszűnési folyamatát kísérő fejlemények – különösen a háztartások, az üzleti vállalkozások és a piaci árfolyamok e fejleményekre adott reakciója – gyakorolják a legjelentősebb befolyást a gazdasági kilátásokra, és a Brexit-folyamat egyben a legnagyobb bizonytalansági forrás is e kilátások szempontjából.

Ebben a kivételes helyzetben a tanács feladata megtalálni az egyensúlyi megoldást egyrészt arra, hogy milyen ütemben kívánja tartósan visszaterelni az inflációt a célszintre, illetve arra, hogy eközben milyen monetáris támogatást nyújtson a gazdasági aktivitásnak és a munkahelyteremtésnek – fogalmaz a Bank of England csütörtöki közleménye.

A monetáris tanács hangsúlyozza, hogy ha a jövőben újabb kamatemelésre szánja el magát, az várhatóan csak fokozatos ütemű és korlátozott mértékű lesz.

A tizenkét havi brit infláció novemberben 3,1 százalékra gyorsult. Nagy-Britanniában 2012 márciusa óta nem mértek ennél gyorsabb éves inflációs ütemet. A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék.

A brit statisztikai hivatal friss kimutatása szerint ugyanakkor a heti átlagos nominálbér az augusztustól októberig tartó három hónapban, a prémiumokat kiszűrve, átlagosan 2,3 százalékkal emelkedett éves összevetésben, és ez az adott időszak átlagos éves inflációjával együtt számolva 0,4 százalékos reálbércsökkenést jelent.

Londoni pénzügyi elemzők szerint mindazonáltal a reáljövedelmeket terhelő nyomás innentől várhatóan enyhülni fog. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics a Bank of England kamatdöntését kommentáló csütörtöki értékelésében közölte: várakozása szerint a brit jegybank 2018-ban három további kamatemelést hajt végre, és alapkamata 2018 végére eléri az 1,25 százalékot.