Számos jelből arra következtetünk, hogy érett szakaszába lépett az emelkedő részvénypiaci ciklus, ami óvatosságra sarkall minket 2018-as várakozásaink megfogalmazásakor. Sokévi pénzbőség után a globális jegybanki mérlegfőösszeg már zsugorodhat, a szigorodó monetáris politika miatt a kötvénypiaci hozamok lassan emelkedhetnek. Az őszi hónapokra az amerikai részvénypiac elveszítheti relatív vonzerejét a kötvénypiachoz képest, ami az emelkedő lendület megtorpanásával járhat. Mivel azonban a makrokörnyezet továbbra is támogató, és a profitbővülés is töretlen, érdemes szelektíven válogatni a befektetések közül. Bár Amerikát drágának tartjuk, a német részvénypiacban látunk még fantáziát, és a magyar tőzsde is relatíve alulértékelt.
A világ főbb gazdaságaiban további növekedésre lehet számítani, ami egyúttal a vállalati eredmények bővülését is jelenti. Az értékeltség kiindulószintje a fejlett piacokon feszítettnek tűnik, ezért az eredménybővülés nem okvetlenül hoz majd árfolyam-emelkedést is. Ráadásul a maginflációs ráták egyelőre alacsonynak mondhatók. Mindez a fejlett gazdaságokban a teljes foglalkoztatás állapota mellett valósul meg. Noha a bérnövekedés bizonyos szektorokban már tetten érhető, az ár-bér spirál beindulását még nem igazán lehet tapasztalni. Ez azonban nem szükségszerűen marad így, ezért az infláció esetleges felpörgése, és ennek nyomán a monetáris kondíciók szigorítása a részvényárfolyamok szempontjából komoly kockázat.
A piacok értékeltsége magas, a háttérben a világ jegybankjainak monetáris lazítási politikája és eszközvásárlásai álltak, amelyeknek az ideje lejárt. A jegybanki politikák következményeként a finanszírozás rég nem látott mértékben vált olcsóvá, reneszánszát éli a részvény-visszavásárlási hullám, mindez pedig újabb buborék kialakulására utalhat. Másrészt a GDP-növekedés globálisan stabilnak látszik, az infláció alacsony: a részvénypiac érett szakaszában van. Lehet még tere az emelkedésnek, de már nem globálisan és nem minden eszközosztályban. A feljövő európai és japán gazdaság, az e-kereskedelem és a technológiai változások nyerteseié lehet 2018, a kamatemelési hullám veszteseit pedig a magas hozamú kötvények között keressük.
Jóval volatilisabb év lesz 2018, ennek fő oka, hogy a globális mennyiségi lazítás üteme jelentősen csökken majd, az év második felében pedig ez már negatívvá is válhat. Ennek legnagyobb hatása a kötvénypiacra és a jelentősen eladósodott cégek részvényeire lehet. Általában is hevesebb és kevésbé trendszerű lehet az eszközárak mozgása. A részvénypiacok viszont jól teljesíthetnek, ha nem túlzott ütemű a monetáris szigorítás, a profitnövekedés kompenzálhatja a magasabb elvárt hozamot. A forint a világ egyik legmélyebben negatív reálkamatát kínálja, ez a továbbra is jelentős fizetésimérleg-többlet ellenére az árfolyam lassabb ütemű, de gyengülő pályáját valószínűsíti régiós társaival szemben, ahol szigorúbbak a monetáris kondíciók.
Az idei szárnyalás után moderáltabb lehet az indexek emelkedése mind a fejlett, mind a közép-európai piacokon. A „nagy átárazódás” már véget ért, s a bikapiac egy új fázisa érkezett meg az év közepén. A még valamilyen mérték alapján alulértékeltnek számító részvények teljesíthetnek jól. Az európai és a magyar hozamkörnyezet nagy valószínűséggel továbbra is támogató, azaz alacsony lesz. A BUX indexben a felértékelődési potenciál 10-15 százalék körül lesz az idei 20-25 százalék után. Továbbra is szeretjük az OTP, a Mol, a Richter vagy éppen a Waberer’s részvényeit, de a Magyar Telekommal már óvatosabbak vagyunk a várható magas frekvenciamegújítási költségek és a Digi megjelenésével várhatóan fokozódó mobilpiaci árverseny miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.