Magyarországon nem jó üzlet a bank

Az osztalékbevétellel korrigált adatok szerint a hazai bankszektor tavaly 340 milliárd forintnyi nyereséget ért el, és 2006 óta az összesített nyeresége csak 240 milliárdos pluszt mutat – írják a Magyar Bankszövetség Gazdaság és Pénzügy című folyóiratában az OTP szakemberei.

A szerzők emlékeztetnek: az MNB 2014 márciusában 10-12 százalékos tőkemegtérülést (ROE) határozott meg a jól működő bankrendszer ismérveként. Azon túl, hogy ez a szint is épphogy teljesült 2016-ban, a szerzők szerint a tisztább képhez érdemes a tőkeköltséget és az adott kamatkörnyezethez kapcsolható elvárt hozamot is figyelembe venni. Így számolva 2007-ig abszolút értelemben a tőkére vetített megtérülés magas volt (15-20 százalék), de a magas kamatok az elvárt hozamot is magas szinten tartották. 2008 és 2015 között a szektor osztalékkorrigált eredménye mintegy 3907 milliárd forinttal maradt el a piac által elvárt tőkeköltségtől – ez nagyobb, mint a szektor 2016. végi saját tőkéje (3590 milliárd forint).

Ekkor a szektor nemcsak hogy nem volt képes kitermelni a tőkeköltséget, de tőkepótlásra is szorult, amit – számos fejlett országgal ellentétben – nem az adófizetők, hanem a külföldi anyabankok tulajdonosai álltak. Az öt legnagyobb külföldi bank 2008 és 2016 között együtt 1432 milliárd forintnyi tőkeemelést hajtott végre (ehhez hozzászámítandó az MKB 210 milliárdos adósságelengedése is). A szektor számviteli nyeresége ugyan 2016-ban pozitív volt, ám ezt egyszeri tételekkel – a Visa-érdekeltségek eladásával, értékvesztések visszaírásával – érte el. Ezek nélkül a normalizált adózás utáni eredménye 208 milliárd forint lett volna. Így 6,4 százalékos ROE adódik, amely elmarad a befektetők által a jelenlegi kamatkörnyezetben elvárt 8-9 százalékos tőkeköltségtől, és alacsonyabb a régiós országok megtérülésénél is. Az utóbbi érték 2010 óta folyamatosan 10 százalék körüli, miközben a hazai bankrendszer 2010 és 2015 között osztalékszűrten minden évben veszteséges volt.