A laposan megreformálja az új biztosításközvetítői irányelv (IDD) az értékesítők oktatásával kapcsolatos követelményrendszert is. (A szabályozás egyéb változásairól a jegybank szakértőjének tanulmányát lapunk 15. oldalán olvashatják.) Mint azt a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) közölték, az IDD szabályrendszere tavaly ősszel bekerült a biztosítási törvénybe (Bit), eszerint minden biztosításközvetítői tevékenységet végzőnek legalább 15 órányi szakmai képzésen, továbbképzésen kell részt vennie.
Az évi 15 órás keret önmagában nem tűnik jelentősnek, ám látni kell, hogy a bankokban, postahivatalokban biztosítást is értékesítő dolgozók ez irányú képzését be kell építeni abba a szakmai képzéssorba, amelyen az érintettek amúgy is részt vesznek.
A kihívás nem kicsi: a K&H Biztosítónak például 1700 banki alkalmazottat kell évente képeznie, az Erste Biztosító 900 bankos kollégát oktat, míg a CIG Pannónia körülbelül 450 MKB-munkatárs számára köteles megteremteni az évi 15 órás képzést. A biztosítói válaszok alapján a képzések/továbbképzések döntő része élőszavas, az e-learning egyedül a K&H-nál éri el az egyharmados arányt.
Arra a kérdésre, hogy mekkora részben lehet összekötni a banki és a biztosítói továbbképzést, meglehetősen eltérőek a piaci nézetek. Miközben a bankokban dolgozó biztosításközvetítéssel is foglalkozó munkatársak egyéb pénzügyi képzést is kapnak (s így óhatatlanul tapasztaltabbak lesznek a „mezei” üzletkötőknél), nem egyértelmű, hogy ezt az előnyt ki lehet-e használni. Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint erre van lehetőség, hiszen a pénzügyi termékekben sok az átfedés. A CIG illetékesei szerint viszont, miután az a céljuk, hogy a termékértékesítők valódi tanácsadóként segítsék az ügyfeleket, az általános alaptudáson felül inkább a termékek beható ismeretére alapoznak. Kérdésünkre, hogy az átfedéseket kihasználhatják-e a bankbiztosítás terén dolgozókat képző cégek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgy válaszolt, hogy olyan képzések felelnek meg, számíthatók be, amelyek tematikája megfeleltethető a Bit mellékletében foglalt ismeretanyag átadásával.
Az IDD (és így a Bit) képzési elvárásai ugyanakkor sokak számára amiatt is gondot okoznak, hogy a mostani hírek szerint az IDD életbelépése mégsem február 23., hanem október 1. lesz. Márpedig a 15 órás éves oktatási keretet a törvény egyes értelmezései szerint a hatálybalépéstől kellene számítani, ami októberi életbelépéssel számolva szinte teljesíthetetlen feladat lenne. Raveczky Zsolt szerint akár elhúzódik az IDD bevezetése, akár nem, az Ersténél február 23-tól elindulnak az új képzési rendszerrel. A csúszás esetén a K&H-nál is méltányosnak tartanák, ha arányosan csökkentenék a kötelező óraszámot egy októberi bevezetés esetén, vagy az október előtti, de 2018-as képzéseket is be tudnák számítani az óraszámba.
Az MNB és az NGM jogszabályból összecsengő válasza szerint az IDD, illetve a Bit az évente szükséges szakmai képzést nem köti a hatálybelépéshez. Az NGM emlékeztet: az átmeneti rendelkezésben szerepel, hogy a 2018. február 22-én felügyeleti nyilvántartásban szereplő biztosításközvetítőknek idei oktatási kötelezettségüknek legkésőbb 2019. február 23-ig kell megfelelniük. A minisztériumban jelezték azt is: azoknak, akik egy adott év második fél éve során válnak szakmai képzés, továbbképzés kötelezettjeivé, az adott évben legalább 7,5 órányi képzésen kell részt venniük. Az NGM szerint a képzésen való részvétel utólagos igazolása az átmeneti rendelkezések adta lehetőségek és a visszaélések elkerülése céljából nem indokolt – főleg mert a rendelkezések már a tavalyi év vége óta ismertek, és a meglévő rendszerhez igazodnak, így a képzési, továbbképzési feltételek teljesítésére időben fel lehet készülni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.