A világ legnagyobb élelmiszergyártói kétségbeesetten igyekeznek megtartani lojális részvényeseiket, ahogy az ellenséges felvásárlási kísérletek és a lassú árdinamika – ami a bevételnövekedés egyik legmeghatározóbb faktora – egyre nagyobb nyomást helyez rájuk.
A brit-holland Unilever például csütörtökön, az első negyedéves részeredmények ismertetésekor jelentette be, hogy hatmilliárd euró (7,4 milliárd dollár) értékben vásárol vissza saját részvényeiből,
míg a világelső svájci Nestlé 21 milliárd dollárt tervez fordítani erre a célra. A lépést a kényszerhelyzet szülte, hiszen a hagyományos kiskereskedőknek egyre nehezebb emelniük az árakat, miután a fogyasztók mind nagyobb része a nagy online kereskedőktől, például az Amazontól vagy a diszkontláncoktól vásárol. A Nestlé és az Unilever is igyekszik frissíteni a portfólióját, és igyekeznek egyre nagyobb szeletet kihasítani az egészséges termékek piacából is. A részvényeseknek szánt összegekkel a társaságok igyekeznek elhárítani a működésüket kritizálók nagyobb befolyásszerzését, és megnehezíteni az ellenséges felvásárlási kísérleteket. Az Unilevernek tavaly sikerült kisiklatnia a Kraft Heinz irányításszerzési terveit, a Nestlé viszont nem tudta elkerülni, hogy Dan Loeb amerikai aktivista befektetőalapja kisebbségi részesedést vásároljon a cégben 3,5 milliárd dollárért, ami után azonnal változásokat és több pénzt követelt a menedzsmenttől a részvényesek számára.
A részvénypiacon ugyanakkor nem díjazták a negyedéves jelentést, a részvény-visszavásárlási hírek ellenére az Unilever árfolyama 2,6 százalékkal esett Amszterdamban, a Nestlé papírjainak ára pedig alig 0,4 százalékkal emelkedett Zürichben. Ez nagyrészt azzal magyarázható, hogy az Unilevernek az első negyedévben alig 0,1 százalékkal sikerült növelnie átlagban az árait, szemben az előző három havi 0,7 százalékkal, miközben a Nestlénél ugyanezen idő alatt 0,2 százalékos árdinamikát mértek.
Bár a bevételek összességben emelkedtek – az Unilevernél 3,4, a Nestlénél 2,8 százalékkal –, ez kizárólag annak köszönhető, hogy több terméket értékesítettek a cégek. A befektetők amiatt aggódnak, hogy a költségek növekedése – a bérek, valamint az olaj árának emelkedése – erodálja a profitmarzsokat, amennyiben ezeket nem sikerül áthárítani a vásárlókra.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.