Sem a pervesztes Airbus, sem a győztesnek hirdetett Boeing árfolyamát nem rengette meg a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) jogerős határozata, amelynek értelmében kártérítési kötelezettség terheli a páneurópai repülőgépgyártót amiatt, hogy
a benne részesedéssel rendelkező brit, francia, német és spanyol kormány tiltott állami támogatásnak minősülő tőkeinjekciókkal segítette a megrendelésekért vívott küzdelemben.
Az Airbus árfolyama 0,3, a Boeingé 0,7 százalékot gyengült a döntés ismertetése után.
Az amerikai kormány 2004-ben panaszolta be az Európai Uniót a WTO-nál, mert szerintük mind a széles, mind a keskeny törzsű utasszállítók piacán torzították a versenyt az Airbusnak, illetve jogelődjének, az EADS konszernnek nyújtott állami hitelek. A maratoni jogi csata egyelőre fél sikert hozott, a WTO ítészei ugyanis csak a széles törzsű repülők esetében – és ott is csak részben – látták bizonyítottnak a tiltott állami támogatást az Airbus A380-as szuperjumbója és az interkontinentális távokat repülő A350-es javára, a Boeing 747-es jumbója és 787-es Dreamlinere ellenében.
A szubvenciókat firtató ügynek még folytatása is lesz, mivel zajlik egy hasonló jogi eljárás a WTO-nál,
amelyben az Airbus képviseletében az Európai Bizottság vádolja az Egyesült Államokat a Boeingnak nyújtott, tiltottnak minősülő támogatással.
Egy 20 milliárd dolláros vissza nem térítendő tételt kifogásolnak, amelyet Washington állam adott a Boeingnak a többi között a 787 és a 777X modellek fejlesztéséhez, s amelynek versenytorzító hatását 100 milliárd dollárban határozta meg az Airbus. Ebben az ügyben ősszel, de legkésőbb jövő tavasszal várható határozat. Tom Enders Airbus-vezérigazgató tehát nem véletlenül mondta a verdikt kapcsán, hogy az nevet igazán, aki utoljára nevet.
Az elmaradt nyereség révén okozott igazolt kár meghatározása csak ezután következik, s ahogy azt az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős biztosa, Cecilia Malmström jelezte, tiszteletben tartják és érvényt szereznek a WTO határozatának. Hogy ez mennyi pénzt hozhat a Boeingnak, arról megoszlanak a vélemények, a nullától egészen a milliárdokig terjed a skála.
A WTO ugyanis arra is rámutat, hogy a kifogásolt versenyelőnyök már jócskán az után keletkeztek, hogy 2011-ben kifutottak az európai támogatások, így piactorzító hatásuk korlátozott volt.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.