Sokakat elrettent a túlzott reguláció

Sok minden történt a magyar tőkepiacon az elmúlt évtizedekben, 1997-ben még 101 brókercég volt a piacon, míg a legfrissebb, 2018-as statisztika szerint már csak négy független befektetési szolgáltató és kilenc hazai hitelintézet van. Ennek több oka is van, az egyik, hogy nem tudnak megfelelő hatékonysággal működi ilyen számban ezek a cégek, így szükségszerű a piac szűkülése – mondta Szécsényi Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezérigazgatója.

Hozzátette, a tőkepiac fejlesztése azonban nem kifejezetten univerzális banki tevékenység, független döntéshozatal, érdekkonfliktusoktól mentes szolgáltatók kellenek ehhez, őket támogatni is kell. Ám a szektor állami, vagy európai uniós támogatást nem kapott, a szereplők szabályozási nehézségekkel küzdöttek – utalt a MiFID II regulációra Szécsényi, melynek érzik a túlzott adminisztrációját. Itt szerinte túllőtt a célon a jogszabályalkotó brüsszeli hatóság, és ezzel eltántorítja a cégeket ettől a piactól.

A tőkepiaci különadót a szakember szintén nonszensznek tartja, különösen a MiFID-del együtt. Véleménye szerint ez egy óriási hiba és nem fér össze a két dolog, különösen a határon átnyúló szolgáltatók jelentette kiélezett versenyhelyzetben.

Valamilyen módon meg kell találni azt a sávot, ahol versenyképesek tudunk lenni az európai piacon, sok szempontból viszont éppen a saját, hazai tőkepiacért tevékenykedő cégeinket hozzuk versenyhátrányba – vélekedett a vezérigazgató –, ez pedig a hazai tőzsdét is nyomja, a hazai tőkepiac széles körben megszenvedi a szabályozás okozta kötöttségeket.

Mit hoz a jövő?

A nemzetközi trendekből az látszik, hogy csökken a tőzsdei bevezetések vonzereje. Az Egyesült Államok tőzsdén jegyzett cégeinek száma a 1997-es csúcstól közel felére csökkent 20 év alatt, ami jelzésértékű. Az EY friss statisztikája szerint nemzetközi IPO aktivitás is csökkenő trendről árulkodik – Szécsényi szerint ez is jó jelzés, hogy mire számíthatunk a jövőben. A túlzottan elrettentő befektetővédelmi szabályok inkább visszatartják a lakossági befektetőket, ez pedig a forgalom csökkenéséhez vezethet – ezt reális veszélynek látja az Equilor-vezér.

Kihívások és lehetőségek

A tőkekibocsátók szempontjából nehéz döntést jelent, hogy milyen eszközöket vegyenek igénybe: ha találnak jobbat, nem a tőkepiacot fogják választani

– hangsúlyozta a kibocsátók előtti kihívások kapcsán Szécsényi. Napjainkra megnőtt a kockázati és magántőke alapok szerepe. Ezek az alapok elképesztő méretűvé nőttek, és minden iparágban jelen vannak már, ezáltal kiszorítják, de legalábbis elbizonytalanítják a kibocsátó cégeket.

Az ilyen tőkealapok regulációja ezért egy fontos kérdés lehet Szécsényi vélekedése szerint. A Brexit is elbizonytalaníthatja a kibocsátókat, ennek szerepe azért is jelentős, mert London az EU tőkepiacainak kétharmadát adja, így a Brexit nagy veszteséget hozhat.

A tőkepiac szempontjából kedvező tényezők közé sorolta az Equilor vezérigazgatója ugyanakkor a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot és a BÉT-re történő bevezetés egyszerűbb lehetőségét.

Emellett a makrogazdasági helyzetben szintén támogatóan hat egy kedvezőbb árazási helyzetet teremtve. Negatív banki kamattal például senki sem akar pénzt lekötni. Ez nem lesz mindig így, de Szécsényi szerint most van egy nagyon komoly piacerősítő környezet, ami optimizmusra ad okot.

A hazai piacnak így most jó esélye van, hogy megfordítsa a trendet, ehhez azonban több tényezőnek kell teljesülnie. Szükséges a hatékony üzemméret megtalálása, bizonyos tevékenységet ugyanis nehéz egy adott méret alatt itthon végezni, ehhez pedig szabályozási segítség is kell. Fontos a komplexitás is, nem lehet csak egy tevékenységet végezni, a versenyképességhez nyitni kell az újabb területek felé.