A svájci frankot, a szingapúri és az amerikai dollárt, valamint a japán jent ajánlja vételre a JPMorgan egy globális recesszió esetén. Az amerikai befektetési bank friss elemzésében annak alapján vizsgálta a devizapiaci lehetőségeket, hogy az elmúlt öt recessziós időszakban hogyan viselkedtek a keresztárfolyamok. A tapasztalat az volt, hogy
gazdasági visszaesés idején olyan devizába kell menekíteni a pénzt, amelynek országa erős külső egyensúlyi pozíciókkal rendelkezik, és államháztartása nem hiányos.
Az Egyesült Államokra ezek a megállapítások nem állnak: tavaly 2,4 százalékos volt a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya, és 3,5 százalékos az államháztartási deficit. A dollár azonban erős maradhat, vonzereje abból adódik, hogy a világkereskedelem fizetőeszköze, ezért a piaci szereplőknek muszáj dollárt venniük akkor is, amikor a hitelezők épp csökkentik kintlevőségeiket. Jó példa, hogy március eleje óta a dollár még a kereskedelmi háború ellenére is 4,5 százalékot erősödött az euró ellenében, a dollárindex pedig 4 százalékot emelkedett.
A recessziós fedezetek közül a jen az egyik legerősebb és legolcsóbb most az elemzők szerint.
Egyrészt azért, mert az elmúlt három hónapban több mint 4 százalékot gyengült a zöldhasúval szemben, másrészt azért, mert effektív reálárfolyama 23 százalékkal van a 40 éves átlag alatt. A szakértők szerint a dollárral szembeni tegnapi 110-es keresztárfolyam körüli jegyzés 108-ra fog erősödni szeptemberre és 106-ra decemberre. Ráadásul a piac hagyományosan menekülődevizaként tekint a jenre, ha erősödnek a bizonytalanságok, a befektetők előszeretettel menekítik eszközeiket a japán devizába.
Az elemzők a szingapúri dollárt tartják a négyes fogat legkevésbé vonzó devizájának. Már az is meglepő, hogy a városállam fizetőeszköze bekerült a felsorolásba:
a 2008-as pénzügyi válság ugyanis nagyon megviselte Szingapúrt, a gazdaság 10 százalékot meghaladó mértékben zsugorodott,
bár a szingapúri dollár a válság utáni két évben több mint 20 százalékot erősödött az amerikaival szemben. Szingapúrnak tavaly 0,3 százalékos költségvetési többlete volt, folyó fizetési mérlegének többlete pedig kiemelkedő, 19,5 százalékos lett.
A svájci frankot az ország stabil külső finanszírozási helyzete miatt és azért ajánlják, mert a piac erre a pénzre is hagyományos menekülődevizaként tekint. Kérdés persze, hogy a svájci jegybank meddig hagyja erősödni a frankot, korábban többször jelezte: túlértékeltnek tartja a devizát. A jegybank a svájci export versenyképessége miatt tartaná gyengén a frankot, egy válság pedig amúgy is ártana az exporttermékek keresletének.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.