BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szabadesésre váltottak a török alapok

Nagyot buktak az idén a török részvényalapok. A tőzsde esése mellett a líra gyengülése is szerepet játszott a visszaesésben.

Megfeleződött az idén a török részvényalapok árfolyama. Az első ilyen konstrukció szinte napra pontosan tíz évvel ezelőtt indult el az OTP Alapkezelőnél, a másodikat pedig az Aegon Befektetési Alapkezelő indította el 2008 novemberében.

Mindkét alap magas kockázati besorolású, amit az eddigi teljesítményük is igazol.

Voltak a történetük során olyan esztendők, amelyekben megduplázódott az árfolyamuk, és olyanok is, amikor 20-30 százalékot estek, az ideihez hasonló vérfürdőre azonban még nem volt példa.

Az OTP alapjának lakossági forintos sorozata az év eleje óta már 47 százalékot esett, az Aegonnál a hasonló sorozat csaknem 40 százalékos mínuszban áll.

Az esés egyik oka az isztambuli tőzsde teljesítménye, amelynek fő indexei 18 százalékot zuhantak az idén.

Ám ennél is nagyobb mértékben járult hozzá az eséshez a líra gyengülése, hiszen a török fizetőeszköz a forinthoz képest csaknem 40 százalékot romlott január óta.

Az Aegon alapjában a legutolsó, júniusi jelentés szerint a legnagyobb öt pozíció között hitelintézeti részvények is voltak, nagyobb befektetésük volt az Akbankban, amely az ország egyik legnagyobb hitelintézete.

Fotó: MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz

Komolyabb pozícióval rendelkeztek a Türkiye Garanti Bankasiban, a második legnagyobb ottani privátbankban, a Hektas Ticaret mezőgazdasági és vegyipari cégben, az Eredemir acélipari társaságban és a Koc Holdingban is, amely Törökország legnagyobb iparvállalata, az egyetlen olyan helyi cég, amely bekerült a Fortune 500 listájába 27 milliárd dollárt meghaladó árbevételével. Érdekesség egyébként, hogy magát a világ kedvenc légitársaságaként hirdető Turk Hava Yollari, azaz a Turkish Airlines papírjaira „nem vevő” az Aegon. Az isztambuli tőzsdén egyébként a pénzügyi szektor eléggé hangsúlyos, részben ennek a következménye az indexek durva esése. A banki részvények ugyanis a gyenge líra miatt 30-40 százalékot estek az idén. A lakosság igyekszik valutába átmenteni a megtakarításait, emellett a devizahitelek törlesztésével is gondok lehetnek, ha elszáll a líra.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.