Az alulbiztosítottság a fő probléma

A részletek ismerete nélkül nehéz elképzelni, milyen módon szeretné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) erősíteni a versenyt a lakásbiztosítások piacán. A probléma egyértelműen nem azzal van, hogy nem keresett a termék, hiszen az MNB statisztikái szerint az elmúlt év harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, ennek döntő része lakásbiztosítás volt.

A magyarországi lakások 70 százaléka biztosítottnak számít, ami nemzetközi összehasonlításban is nagy lefedettség, ráadásul a szerződések száma töretlenül, 1 százalékot meghaladó mértékben növekszik.

A jegybank a szerződések koncentráltságával kapcsolatban emelt már többször kifogást, ami piaci szakértők szerint azzal függ össze, hogy az ügyfelek kevésbé tudatosak: általában megkötik a szerződéseiket, ám utána nem gondozzák azokat. (A helyzet ahhoz hasonlít, hogy a magyar polgárok az európai összevetésben igen rosszul állnak bankváltás területén is.)

A korábbi években felmerült már a kérdés, ám az akkori javaslat, a kötelező, általános lakásbiztosítások bevezetése, aligha jelentett volna megoldást. Egyrészt a már említett magas penetráció miatt nem volt létalapja az elképzelésnek, másrészt a piac igazi problémáját cseppet sem orvosolta volna az általános lakásbiztosítás.

A fő probléma ugyanis nem az, hogy az ügyfelek nem váltják le időről időre lakásbiztosításukat, hanem az, hogy nem aktualizálják azokat a lakás vagy a gyarapodó vagyontárgyaik értékének növekedésével arányosan.

A biztosítók ugyan évről évre a fogyasztóiár-változással arányosan indexálják a biztosítási fedezeteket (és a díjakat), ám ez nem tudja lekövetni például az ingatlanárak elmúlt években bekövetkezett növekedését vagy épp a háztartási vagyonok bővülését. Emiatt a háztartási vagyonok túlnyomó többsége alulbiztosított, azaz az ügyfél baj esetén azzal szembesül, hogy a kárának csak egy töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.

Megjegyzendő, hogy Romániában, ahol bevezették a kötelező lakásbiztosítást, a helyzetet nemhogy javította, hanem drasztikusan rontotta a konstrukció, hiszen a háztartások többsége pusztán csak a díjat szem előtt tartva meglévő biztosítását olcsóbbra, kisebb fedezettel rendelkezőre cserélte.

A lakásbiztosításoknál fontos az egyedi árazás, éppen ezért a minősített fogyasztóbarát lakásbiztosításoknál aligha szabhatók meg olyan transzparens árazási feltételek, amilyeneket az MNB állított a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek esetén.

A szakértők szerint az új termékre való átszerződés akkor hozhat érdemi segítséget, ha az abban szereplő értékkövetés jobban alkalmazkodik a valós életben bekövetkezett változásokhoz.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható