A z elmúlt években sikerrel alkalmazható részvényindex-követő stratégiák helyett a befektetők idén az egyedi részvények vásárlásával érhetnek el érdemi hozamot – hangsúlyozta Török Lajos, az Equilor vezető elemzője az idei kilátásokat bemutató tegnapi sajtótájékoztatón. A szakértő szerint viharos év jön a tőzsdéken:
a befektetőknek fokozott kockázatkezelés és óvatosság javasolt. Az európai tőke- és pénzpiacok volatilitását növelheti egy újabb, nagymértékű feltörekvő piaci tőkekiáramlás, bár ennek esélye erősen csökkent a Fed kamatemelési ütemének várható lassítása miatt.
A vezető magyar részvények közül az OTP kilátásai a legjobbak, a részvény felülteljesítheti a BUX index alakulását. Az OTP-leányvállalatok hozzájárulása az eredményhez el fogja érni idén az 50 százalékot. A régiós terjeszkedés folytatódhat, Török Lajos többek közt a macedóniai, valamint a bosznia-hercegovinai piacra lépést vetíti előre. Kockázati tényező viszont, hogy egyes országokban politikai intézkedések ronthatnak az OTP jövedelmezőségén (példa erre a romániai kapzsisági adó bevezetése). Várhatóan alulteljesítők lesznek 2019-ben a Magyar Telekom-részvények:
továbbra is alacsony marad a rendszerintegráció-IT üzletág profitmarzsa, s az állami frekvenciaaukciókon is tetemes kiadások várnak a Telekomra, így aligha lehet számítani a részvényenként 25 forintos osztalék emelésére.
A Richter árfolyama együtt mozoghat a BUX-szal, míg a Mol felülteljesítheti. Az Equilor értékelése szerint az INA-ügy még sokáig bizonytalansági tényező marad. Az Equilor-szakértő nem számít arra, hogy a társaság tengeri fúrásai sikerre vezetnének Norvégiában, ha mégis, az azonnal 5-10 százalékkal emelné a részvény árfolyamát. A kereskedelmi háború több kimenete közül a befektetőknek az kedvezne, ha a márciusi határidő előtt sikerülne a feleknek megegyezniük, így nem kerülne sor az amerikai vámok emelésére. A májusi európai parlamenti választásnak idén valódi tétje lesz: a tőzsdék szempontjából a legjobb szcenárió, ha többséget szereznek a nagy tömbökhöz tartozó pártok, a populista erők térnyerése viszont zuhanást okozna a börzéken.
Magyarországon az Equilor idén a gazdasági növekedés ütemének lassulását várja, a növekedés egyik motorja továbbra is a belső fogyasztás lehet. Török Lajos szerint a következő negyedévekben is az MNB 3 százalékos célszintje körül alakulhat az infláció, a jegybank 20 bázispontos alapkamat-emelést hajthat végre ősszel, és ezzel megelőzi az EKB-t is. A forint az év eleji erősödést követően egy lassú, lépcsőzetesen gyengülő pályára állhat:
az idén jelentkező bizonytalansági faktorok, a piacokon emelkedő volatilitás és az ebből kialakuló kockázatkerülés a forintra sem lesz túl jó hatással, és egy átmeneti erősödési időszak után az árfolyam a 324-es szintet is elérheti az euróval szemben.
Hasonló trendekről beszéltek a Hold Alapkezelő szakértői is tegnapi sajtótájékoztatójukon. Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója szerint tavaly rendkívül nehéz volt pozitív hozamot elérni, miután a 2018. január 26-i abszolút – a legtöbb termékosztályra jellemző – amerikai csúcs után a befektetők sokáig nem hitték el, hogy nem részvénypiaci korrekcióról volt csupán szó. Ennek hatására az eszközosztályok 90 százaléka negatív hozamot realizált – ilyenre utoljára a múlt évszázad 30-as éveiben volt példa.
A Hold Alapkezelő véleménye szerint nincs vége a medvepiacnak – a múlt év végén elindult részvénypiaci emelkedést az esés korrekciójaként és nem a felívelés kezdeteként értékelik. Ennek hátterében az áll, hogy a mennyiségi lazításról sorra szigorúbb monetáris politikára váltanak a jegybankok, ami az eszközárak csökkenéséhez vezet.
Miután egyre több adósság van a világban, a várt kamatemelések okán megnövekedő adósságtörlesztés egyre nagyobb részét viszi el az országok jövedelmének. Az elmúlt két válság – a dotcom- és az ingatlanbuborék kipukkanása – elsősorban eszközáralapú volt. A Hold véleménye szerint a mérlegfőösszegek hihetetlen növekedése miatt most az eszközárak értékelésében bekövetkezett kedvezőtlen változások sokkal komolyabb hatással lesznek majd a reálgazdaságra.
A pesszimizmus másik oka a kínai gazdasági folyamatokban keresendő. Az elmúlt öt évben létrejövő pénz kétharmada Kínában keletkezett, az ottani adósságszolgálati mutató 20 százalékra ugrott, miközben az Egyesült Államokban ez a szint 15 százalék. Az elemzők nem vitatják, hogy rossz hírek érkeznek a kínai gazdaságról, ám arra várnak, hogy a pekingi hatóságok még tovább fogják stimulálni. Ha a Fed óvatosabb lesz, és valóban bekövetkezik a kínai élénkítés, akkor érdemes fejlődők eszközeit venni. Komolyabb stimulusra viszont nem számítanak a Holdnál, mert – miként arra Szabó László, a társaság elnöke hívta fel a figyelmet – az elmúlt tíz év gazdasági beavatkozásai miatt emelkedett csúcsra a hitelállomány, ezért a stimulusokkal ma már csak sokkal visszafogottabb hatást tudnak elérni. Ha Kínával szemben indokolt a pesszimizmus, akkor a fejlődő piacokkal szemben is az, ám utóbbiak, ha nem is érték el a mélypontot, jobb lehetőséget kínálnak, mint például az amerikai papírok, amelyek az elmúlt tíz évben „agyonverték” a piacot:
a Shiller-P/E mutató szerint ilyen árazás mellett maximum 2-3 százalékos hozamra van remény az amerikai piacon a következő évtizedben.
Az elmúlt 45 hétből 44-ben a befektetők kivonták a tőkét az európai részvényekből – nemcsak az árazás, de az eredmények is nyomottabbak –, épp ezért a Hold most jobb lehetőségeket lát az európai piacokban. Ez azonban korántsem igaz a kelet-közép-európai piacokra, amelyek az elmúlt hónapokban ütésállónak bizonyultak. Mindez annak fényében furcsa, hogy ezek a piacok nyitott gazdaságok, ráadásul a gazdaságok hajtóereje sokszor épp az az autóipar, amely Európában a legrosszabbul teljesített az elmúlt hónapokban. A Shiller-P/E-szintekben megszűnt a különbség a régiós és az európai piacok között, ami azt jelzi, hogy a régiós eszközökben már nincs túl nagy jövő.
A tízéves időtávban kiválóan teljesítenek az idén 25 éves Hold Alapkezelő alapjai, de kihívások nem csak hozamoldalon vannak – mondta Bilibók Botond vezérigazgató. Ma egy alap elindulásához legalább harmincmilliárd forint kell, mivel a szabályozási előírások erős (költség)nyomást okoznak – egészen elképesztő adatszolgáltatási teher nyomja az alapkezelőket. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.