Növekedési Kötvényprogramot hirdetett az MNB

A jegybank 100 milliárd forinttal csökkentette a kiszorítandó likviditás mértékét az idei második negyedévre és bevezetik a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) amelynek 300 milliárd forintos keretösszege lesz – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből. Az NKP – az NHP fix-szel együtt – segíti a vállalatok finanszírozását, a program keretein belül jó minőségű vállalati kötvényeket vásárol majd az MNB. A többlet likviditást a jegybank a preferenciális betéttel semlegesíti.

Meglépte az MNB: itt a monetáris fordulat

A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosó szűkítésével megkezdte a monetáris szigorítást a jegybank. A forint nagyot gyengült a bejelentés után. Elemzők szerint idén még nem várható az alapkamat emelése.

Az EKB programját vettük alapul az NKP megalkotásakor, minden vállalat részt vehet szektortól, mérettől függetlenül és akár bankhitel kiváltására is felhasználható – mondta a Világgazdaság kérdésére Nagy Márton, az MNB alelnöke. Csak hazai székhelyű vállalat, forintban denominált kötvényét vásárolhatja meg a jegybank, a vállalatnak legalább B+ besorolásúnak kell lennie, az MNB legfeljebb adott sorozat 70 százalékát vásárolhatja meg és maximum 20 milliárd forint lehet a az egy cégtől vásárolt állomány. Nagy Márton hozzáfűzte: a program célja, hogy helyre állítsa a magyar közép és nagyvállalati kötvénypiacot, jelenleg ugyanis a GDP mindössze 1,5 százalékát teszi ki a vállalati kötvények állománya Magyarországon, ami rendkívül alacsony a nemzetközi összehasonlításban. A monetáris transzmisszió elősegítése a program célja, a preferenciális betét semlegesíti a plusz likviditást. A programoknak köszönhetően a vállalati hitelezés jelentősen bővült, a szerkezeti problémákat az NHP fix kezeli, az NKP-nak versenyképesség javító hatása van, ráadásul a vállalati forráshoz jutást is segíti.

A jegybanknak három mandátuma van: a pénzügyi, az árstabilitás elérése és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, ezek az előző hat évben megvalósultak – mondta Matolcsy György. Az MNB elérte a középtávú inflációs célját, amit szeretnénk fenntartani, ez kevés jegybanknak sikerült világszerte, különösen egy deflációs félelemtől övezett gazdasági környezetben. Kettős folyamat figyelhető meg a fogyasztói árindexnél: a reálkereset és a fogyasztás felfelé, a külső környezet pedig lefelé mutató kockázatokat mutat. Az MNB elnöke kifejtette: elsősorban az adószűrt maginflációt figyeljük, ez mutatja a mélyben húzódó folyamatokat. Míg az első hat évben a gazdasági mutatók stabilitását értük el, addig a következő hat évben ennek fenntartása lesz a célunk. Matolcsy György jelentős lépésnek nevezte az egynapos betéti ráta 10 bázispontos emelését, illetve a kiszorítandó likviditás 100 milliárd forinttal csökkentését, ezek hozzájárulnak az inflációs cél fenntartható eléréséhez. A monetáris transzmisszió javítása érdekében vezeti be a jegybank a NKP-t. A monetáris politika továbbra is laza, csupán az eszközei változnak, továbbra is az infláció az MNB elsődleges horgonya. A jegybankelnök hangsúlyozta: nem nyitunk szigorítási ciklust, egyedi döntésről van szó.