Az MNB újragondolja a pénzügypolitika normalizálását

Londoni pénzügyi elemzők szerint a külső környezet romlása a monetáris politika normalizálási terveinek újragondolására késztette a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), mivel az inflációra ható külső, lefelé irányuló nyomás a mostani várakozások szerint ellentételezi a továbbra is erőteljes hazai növekedés hatásait.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a minap tájékozódó látogatást tettek a közép-európai EU-gazdaságokban, ahol a magánszektor és a közszféra szakértőivel találkoztak.

Tapasztalataikról összeállított, szerdán Londonban ismertetett beszámolójukban kiemelték: magyarországi tárgyalópartnereik szerint a nyári hónapokban mért, meglepetést keltően alacsony maginflációt mindenekelőtt az okozhatta, hogy a külföldről érkező dezinflációs nyomás a kezdeti várakozásoknál gyorsabban szűrődött át a fogyasztói árakba.

A Morgan Stanley elemzői ugyanakkor úgy látták, hogy a gyengébb forint nem kelt komoly aggályokat, mivel a forintárfolyam inflációs átszűrődési rátája a helyi becslések szerint nagyon alacsony.

A ház szakértői mindezek alapján úgy tapasztalták, hogy az MNB alapállása „áthajlott” az enyhítési oldal felé.

Közölték: tárgyalásaikon nem merült fel komoly aggályként a folyómérleg-egyenleg sem, amelynek folyamatait nem elsősorban a fogyasztás, hanem főleg a beruházások hajtják.

A Morgan Stanley elemzői szerint ha újabb lefelé mutató inflációs – és esetleg növekedési – meglepetések lesznek, ez arra késztetheti a jegybankot, hogy tovább növelje az átlagos kiszorítandó likviditási célszintet.

Az MNB monetáris tanácsa a múlt havi kamatdöntő ülésen – az alapkamat és a kamatfolyosó változatlanul hagyása mellett – a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról legalább 300-500 milliárd forintra emelte.

A magyarországi tárgyalásaikról szóló szerdai beszámolójukban a Morgan Stanley londoni elemzői hangsúlyozták: a helyi szakmai közvélemény a továbbiakban is szilárd gazdasági növekedést valószínűsít, de csaknem egyhangú volt az a vélemény is, hogy a 2020-as kilátásokat lefelé ható kockázatok terhelik.

A cég tárgyalópartnereinek megítélése szerint a külső növekedési környezet romlott annyit, hogy már a magyar gazdaságra és bizonyos mértékben a fogyasztás növekedési ütemére is hatással lesz a későbbiekben – áll a Morgan Stanley elemzésében.

A külső növekedési környezet gyengülése más nagy londoni házak szerint is hatással lesz középtávon a magyar gazdaság és az egész térség teljesítményére.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics az európai feltörekvő gazdaságokról összeállított, ugyancsak szerdán ismertetett friss előrejelzési forgatókönyvében kiemelte, hogy a magyar hazai össztermék (GDP) az idei év első felében 5,1 százalékkal nőtt éves összevetésben.

A ház szerint ennek fő hajtóereje a hazai fogyasztás, amely eddig megvédte a magyar gazdaságot az euróövezet gyenge teljesítményének hatásaitól.

A cég londoni elemzői szerint azonban valószínűtlen, hogy ez a növekedési ütem fenntartható. Az euróövezet teljesítményének gyengülése ugyanis most már egyre nagyobb terhet ró a magyar exportszektorra, és ez várhatóan hamarosan átgyűrűzik a gazdaság egészére, bár az „ultraenyhe” monetáris politika még hajtja a hazai fogyasztást.

A Capital Economics mindezt egybevetve

A ház szerint a külső környezet visszahúzó hatása az egész közép-európai EU-térségben érződik: a cég Lengyelországban az idén 4,3, jövőre 3, két év múlva 2,5 százalékos, Csehországban 2,5, 2 és 2,3 százalékos, Romániában 4,5, 3, illetve 2 százalékos éves GDP-növekedési ütemeket valószínűsít.