Tartós lehet az 50-60 dolláros szint

A múlt heti intézményi befektetői riportok szerint az olajpozíciók kilenchavi mélypontra, nettó 86,5 ezer long kontraktusra csökkentek, ami 9 százalékos visszaesés. Az elmúlt hónapokban számos hír – olajtanker-eltérítés, finomító elleni dróntámadás, OPEC-kitermeléscsökkentés – mozgatta a piacokat, ám ezek az események csak rövid időre tudták megemelni az árfolyamot.

Az elhúzódó amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások, de leginkább a gyenge hosszú távú keresleti várakozások rendre visszahúzták az olaj árfolyamát az 55 dolláros szint közelébe. Érdemes figyelembe venni, hogy míg az idei, decemberi WTI-kontraktussal 54 dollár közelében kereskednek, addig a jövő decemberit 3 dollárral alacsonyabban, 51 dolláros hordónkénti áron jegyzik. Ez a jelenség a múltban gyakran erős keresletet jelzett, a piac azonban jelenleg nem emelkedést, inkább csökkenést áraz egyéves időtávra, ami a palaolaj-kitermelő cégek erőteljes hedging aktivitásának köszönhető.

A hosszú távú alacsony olajár egyik áldozata a palaolajszektor: számos amerikai kitermelő nyereségességi küszöbértéke magasabb a jelenlegi árfolyamnál, így csak veszteséggel tud termelni. Az amerikai Halliburton cég, amely olajipari szolgáltatóként tevékenykedik, és mint ilyen, elsőként jelzi az ágazatban tapasztalható visszaesést, éves összevetésben Észak-Amerikában a harmadik negyedévben 730 millió dolláros bevételkiesésről számolt be. A profitja pedig harmadával csökkent ugyanebben az összehasonlításban. Nehéz megmondani, hogy ebben a környezetben mi kellene ahhoz, hogy az olajár kimozduljon a hordónkénti 50–60 dolláros technikai sávból.

Az arany árfolyama az 1500 dollár unciánkénti ár alatt tartózkodik. Bár a múlt heti intézményi befektetői riport (COT) szerint az arany nettó long pozícióját 12 százalékkal csökkentették a piaci szereplők, a jelentősebb korrekció elmaradt. Ennek részben az az oka, hogy a recessziós félelmek továbbra sem csökkennek, és a gyengülő dollár is támogatta a keresletet.