BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több nőnek van bankkártyája

Nem, kor, végzettség és lakóhely szerint is jelentős különbségek mutatkoznak a legalapvetőbb pénzügyi szolgáltatások hazai használatában.

A válaszadók 82,9 százaléka rendelkezik bankszámlával, és 83,2 százaléknak van bankkártyája. Mindkét pénzügyi szolgáltatás terén arányaiban a nők járnak előrébb:

83,1 százalékuknak van bankszámlája, szemben a férfiakra eső 82,7 százalékkal. A bankkártya esetében ezek a számok 83,6, illetve 82,7 százalék

– derült ki Horn Dániel és Kiss Hubert János Kinek nincs ma bankszámlája Magyarországon? című tanulmányából, amely a Hitelintézeti szemle legutóbbi, 2019. de­cemberi számában jelent meg.

Megfigyelhető, hogy a végzettséggel együtt nő a bankszámla- és a bankkártya-tulajdonlás aránya, bár a növekedés mértéke egyre kisebb.

  • Míg a legfeljebb 8 általánossal rendelkező lakosság körében a bankszámla-birtoklás aránya 56,29 százalék, a bankkártya-tulajdonlásé pedig 57,49 százalék,
  • addig a szakmunkásképzői végzettség ezeket a számokat 82,45 százalékra emeli mindkét pénzügyi eszköz esetén.
  • Az érettségivel rendelkezőknél a bankszámla-tulajdonlás 90,16 százalék, míg a bankkártya-birtoklás 92,36 százalék.
  • A felsőfokú végzettség már csak keveset tud ezeken a számokon javítani: 97,73 százaléknak van bankszámlája, 93,89 százaléknak pedig bankkártyája.
  • Regionális különbségek is vannak, legkevésbé a Dél-Dunántúlon veszik igénybe az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat (77,08 százalék a bankszámla-tulajdonlás, 73,68 százalék a bankkártya-birtoklás aránya), míg a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Alföld jár az élen 90 százalékot meghaladó bankszámla- és 87 százalékot elérő bankkártya-tulajdonlással. A különbségek országos szinten szignifikánsak, de a bankkártya esetében csak 5 százalékpont választja el egymástól a két szélső értéket.

    Fotó: Shutterstock

    Emellett településtípus szerinti összefüggések is megfigyelhetők:

    a megyeszékhelytől a községek felé haladva egyre csökken mind a bankszámla- (88,13 százalékról 79,59 százalékra), mind a bankkártya-tulajdonlás aránya (90,63 százalékról 78,91 százalékra).

    Ezek a szolgáltatások a kisebb településeken nem mindenhol érhetők el, de az is magyarázatul szolgálhat, hogy ezeken a helyeken a lakosság végzettsége és jövedelme átlagosan alacsonyabb.

    Az életkort tekintve az látható, hogy a bankszámlával, bankkártyával rendelkező egyének tipikusan fiatalabbak, mint azok, akiknek nincs egyik vagy másik. A kort tekintve két hatás játszik szerepet.

  • Egyrészt ahogy a korral emelkedik az ember jövedelme, egyre valószínűbb, hogy használni fogja az alapvető pénzügyi szolgáltatásokat.
  • Másrészt viszont az idősebb, főleg vidéki népesség jelentős része ezen szolgáltatások igénybevétele nélkül nőtt fel, és később sem volt rá szüksége.
  • Úgy tűnik, hogy a második hatás dominál, hiszen az ötvenes évei közepén járó generációnál idősebbek körében a bankszámla- és bankkártyahasználat erőteljesen csökken a korral. A bankszámlahasználatot tekintve az is látszik, hogy a fiataloknál a korral nő az igénybevétel valószínűsége.

    A tanulmány készítői emlékeztettek: elfogadott tény, hogy a pénzügyi szolgáltatások makrogazdasági szinten segítik a gazdasági fejlődést. Például az elektronikus fizetési módok elterjedése elősegítheti a gazdaság növekedését, többek között a társadalmi költségmegtakarítás által. Egyéni szinten a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele sok esetben előmozdítja a megtakarítások növelését, segíti a vállalkozások elindítását, továbbá a kockázatok és vészhelyzetek kezelését.

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.