Az új polgári törvénykönyv egyértelműen szabályozza, hogy biztosítási szerződést az köthet, aki
valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében (…) érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg
– hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Biztosítók Szövetsége is. Ezzel arra reagáltak, hogy a napokban több helyen jelentek meg hírek arról, hogy
a februári viharok kárt okoztak olyan lakásban, amelynek tulajdonosa – élve a parlament által 2018 őszén megadott lehetőséggel – kamatmentes részletfizetéssel visszavásárolja a lakását a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-től (Net).
A panaszos – közlése szerint – azért nem tudott biztosítást kötni, mert a földhivatali nyilvántartásban még nem volt bejegyezve a tulajdonosváltás. Ugyanakkor a tulajdonbejegyzés – sőt maga a tulajdonszerzés – sem feltétele biztosítási szerződésnek a fenti szabályok értelmében. Az ügyfél – mint akinek érdeke a vagyontárgy (a lakás) megvédése – megköthette volna, éppen ezért köthetnek biztosítást a bérlők is. (Ráadásul az adott esetben az ügyfél birtokában volt a Net Zrt. arra vonatkozó értesítése, hogy befogadták a kérelmét, így tulajdonossá válik.)
A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. ügyfelei közül – mint azt Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Portfoliónak elmondta –
több mint 28 630-an nyilatkoztak arról, hogy egy összegben vagy részletfizetéssel visszavásárolják a lakásukat.
A Net velük folyamatosan köti meg a szerződéseket.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.