Dinamikusan nő a háztartások vagyona

A tavalyi negyedik negyedév végére 61 161 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 956 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6 483 milliárd a gyarapodás – közölte a Takarékbank.

A háztartások kötelezettségeinek szintje 10 230 milliárd forint volt 504 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 1 142 milliárd forint plusz. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 453 milliárdos negyedéves növekedéssel 50 932 milliárd forintra nőtt.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a készpénzállomány ismét 141 milliárd forinttal nőtt, ezen felül 399 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 20 milliárddal emelkedett a lekötött betéteké.

Továbbra is kiugró dinamikával, 1025 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 362 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság.

A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 296 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 13 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya ismét kiugró mértékben, 283 milliárddal emelkedett, amit az aktív ingatlanhitelezés mellett a babaváró hitelek felfutása eredményezett.

Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

A legfrissebb rendelkezésre álló, 2018-as Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az évi GDP 109.5 százalékán állt, ami 0.2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, a kiugróan dinamikus GDP növekedés miatt.

2018-ban ez az arány

A háztartások vagyonszerkezetében a legnagyobb változás értelemszerűen a MÁP Plusz júniusi megjelenése volt, újabb 1000 milliárd forint feletti állomány áramlott be az eszközbe az utolsó negyedévben, aminek a forrása elsősorban a rövid és hosszú állampapírok visszaváltása volt, ahogy látszik is az idősorokon, de a forrás több mint fele láthatóan „új pénz” volt, miközben a készpénzállomány növekedését továbbra sem sikerült megtörni.

Az 5000 milliárdot immár meghaladó készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni,

egyelőre nem sikerül a lakosság egy érdemi részét meggyőzni, hogy ne ezt a jelentős nemzetgazdasági költséggel rendelkező „megtakarítást” válassza, hanem valamely legalább az inflációt elérő hozamtermelő képességgel rendelkező instrumentumot.

Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, valamint a pénzügyi edukáció hiányára illetve például a tőzsdei állami- és magánvállalatok alacsony számára és befektetési célpontok hiányára, amit az is jelez, hogy a relatíve alacsony háztartási részvényvagyon közel fele külföldi vállalatokban való részesedést jelent.

Az eddig látott vagyonnövekedés a hazai makrogazdaság állapotával összhangban a következő években is hasonló ütemben folytatódhat, az eszközökön belül elsősorban a MÁP Pluszhoz kapcsolódó hosszú lejáratú lakossági állampapírok további előretörésére számítunk illetve a vállalkozásokban lévő vagyon és a tőzsdei részvények állománya nőhet, míg a befektetési jegyek és a rövid állampapírok az eddig látott oldalazó, de egyre inkább csökkenő trendet folytathatják az erősödő inflációs és alacsony kamatokkal jellemezhető környezetben.