A viharkárokra a biztosítók az idén több milliárdot fizethetnek ki

Az idén május elseje és augusztus 31 között csaknem 85 ezer bejelentés érkezett egyéni és társasházaktól egyebek mellett vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz okozta károkról, mindezek miatt a lakásbiztosítási szerződésekre a biztosítók előreláthatólag 6,6 milliárd forintot fizetnek ki, szemben az előző év azonos időszakának 4,1 milliárd forintjával – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Hozzátették, ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett károk.

Idén a legtöbb bejelentés a június 12-14-i, július 24-25-i és az augusztus 17-18-i viharokat követően érkezett. A főváros mellett Pest, Békés, Bács-Kiskun, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar megyéket sújtotta leginkább az időjárási anomália.

A közlemény szerint a Mabisz 2010 óta összesíti a nyári viharszezon adatait, ez alatt a tizenegy év alatt továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.

Azt írták, hogy

2010-től kezdődően a lakossági bejelentések száma meghaladta az 1,3 milliót, amelyekre a társaságok több mint 93 milliárd forintot fizettek ki.

A közleményben megjegyezték, hogy a villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Ezeket a károkat azonban a szövetség nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti:

2019 végén a 34 milliárd forintot is meghaladta a számla, míg idén az első nyolc hónapban beérkezett húszezer bejelentés nyomán 2,1 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok.

Kiemelték, hogy mindezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással, így a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban. Hozzátették: az erős piaci versenynek köszönhetően tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét. Valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés, ezeket a biztosítási szerződés részletesen tartalmazza.