Elsötétült a régió devizáinak a horizontja

A Magyar Nemzeti Bank egyhetes betéti tenderére szegeződnek a tekintetek csütörtökön, miután a forint ismét gyengülni kezdett, és szeptember vége óta először szerdára ismét elérte a 364 feletti szintet ez ­euró ellenében.

A kérdés: emeli-e ismét a jegybank a most 0,75 százalékos betéti kamatot?

A forint furcsamód egy múlt heti jó hír miatt került lejtmenetbe: szeptemberben 3,4 százalékra csökkent az éves infláció ahelyett, hogy 3,9 százalékon ragadt volna, ahogy az elemzők várták. Emiatt a befektetők azt hihetik, az MNB toleránsabbá vált az árfolyamgyengüléssel szemben, de ez nem feltétlenül van így – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az Erste közép-európai deviza- és kamatstratégája. A régió devizáinak rövid távú kilátásai általában is romlottak.

Október eleje óta jelentősen csökkent a kockázatkerülés a világpiacokon, és a dollár árfolyamindexének visszavonulásával párhuzamosan a közép-európai fizetőeszközök visszaerősödtek a több hónapos mélypontokról. Az ég azonban megint elsötétült, és hogy miért, azt a cseh korona vesszőfutása demonstrálja.

A korona hosszabb távú kilátásait régóta a legjobbnak gondolja a régióban a legtöbb elemző, de a héten újabb több hónapos mélypontokat ért el az euró ellenében.

Az idei veszteségei már megközelítették a viharvert forintét, holott az elemzők még mindig az MNB-t tekintik a régió leglazább felfogású jegybankjának. A korona bajait alapvetően egyetlen tényező okozza: a járvány súlyosbodása. Ezen a téren a csehek állnak a legrosszabbul Európában. Ez átrajzolja az árfolyamkilátásokat, és nemcsak náluk, a régióban is. A regisztrált napi új koronavírus-fertőzések egyhetes átlaga Csehországban ötezer, Lengyelországban négyezer, Romániában háromezer, Magyarországon ezer körül van, és emelkedő trendet mutat.

Ám nem csak a járvány mozgatja a régió devizaárfolyamait.

Fontos tényező, hogy a befektetők a november elején esedékes amerikai elnökválasztás környékén adják – vagy inkább veszik – a dollárt. Ha az Európai Központi Bank tovább lazít, az kedvező, az azonban nem, ha ismét emelkedik az infláció, mert a régiós jegybankok most aligha szigorítanak.

A fő faktor azonban most a járvány terjedése. Európa politikai vezetői arra tettek ígéretet, hogy a mély recessziót okozó tavaszi zárlatok szigora nem tér vissza, de az utóbbi hetekben sorban vezették be az újabb ellenintézkedéseket. Minden korlátozás ront a gazdasági kilátásokon, és lazításra ösztökéli a jegybankokat. Indokolt az óvatosság a cseh koronával szemben – írta Melanie Fischinger, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci stratégája. „A legkisebb új intézkedés is a zárlatkockázatok átértékeléséhez vezethet, és egy újabb gazdasági visszaesés magasabb valószínűségéhez. Újra felizzíthatja a spekulációt, hogy a Cseh Nemzeti Bank (CNB) további monetáris expanzióval lép közbe” – tette hozzá hétfő reggel megjelent jegyzetében. A jóslatnak nyomatékot adott, hogy még aznap a cseh kormány bejelentette: bezárják a bárokat és az éttermeket, és ismét bevezetik a távoktatást. A korona a hírekre majdnem 1 százalékkal gyengült az euró ellenében, 27,41-ra, öt hónapos mélypontra érve.

A kockázatok miatt a Commerzbank átrajzolta a korona várt árfolyampályáját, és kisebb hosszú távú erősödésre számít, mint korábban. Az új pályán a cseh fizetőeszköz a jövő év végére 26,2-re erősödne, ami a szerdai – 27,28 körüli – árfolyamhoz képest 4 százalékos nyereség lenne. Erősödésre Fischinger azért számít, mert továbbra is úgy véli, hogy a CNB előbb kezdi el emelni a kamatait, mint az Európai Központi Bank. Azt azonban már nem várja, hogy a szigorítás a jövő év második felében elkezdődik, különösen, hogy a bank legutóbbi ülésének jegyzőkönyve szerint két döntéshozó is megemlítette a veszélyt: a gazdasági kilátások romlása miatt az infláció a vártnál gyorsabban mérséklődik. Az Erste jegyzete szerint még mindig valószínű egy cseh kamatemelés 2021 vége felé, de ha a kormány teljes zárlatot rendel el, a bank komolyan megfontolhatja, hogy a technikai nullára, 0,05 százalékra csökkenti 0,25 százalékos kéthetes repokamatát.

Ezt még mindig alternatív kimenetelnek tekintjük, de a valószínűsége megnövekedett

– írták az elemzők.

A többi régiós devizával szemben is pesszimistábbak lettek az elemzők, a külkereskedelmi partnereik járványkockázatai miatt is. A héten az euró ellen 4,475 körül mozgó zlotyra a Commerzbank az év végére 4,3-ről 4,5-re, 2021 végére pedig 4,5-ről 4,6-re gyengítette előrejelzését. Dorota Strauch, a Raif­feisen lengyelországi vezető elemzője kissé optimistább, és stabilizálódásra számít a jelenlegi, 4,49 körüli szinteken, mert bár a kormány a rendkívüli állapot bevezetését fontolgatja, szerinte a külső tényezők – például a dollár vonzereje – nagyobb hatással lesznek a zlotyra a belföldieknél.

A Raiffeisen a forint-euró keresztet is stabilizálódni várja, de Tatha Ghose, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője az év végére 345-ről 360-ra, 2021 végére pedig 360-ról 370-re változtatta előrejelzését.

Az Erste még mindig 360 alatti év végi szintet vár, de nőtt a gyengébb árfolyam kockázata – mondta Árokszállási. A jövőre várható gazdasági élénkülés ellenére a régió alulteljesítője lehet a forint Radomir Jac, a Generali Investments CEE főközgazdásza szerint is. A magyar jegybank nem szereti a nagy árfolyam-ingadozást, ugyanakkor olyan alacsonyan tartaná a kamatokat, amennyire csak lehet – mondta a Világgazdaságnak. ­Emiatt a kamatait alacsonyan tarthatja akkor is, ha az infláció a 3 százalékos cél fölött marad, és ha szükséges, a piaci likviditás menedzselésével finomhangolja a monetáris politikát, a forintot pedig legfeljebb mérsékelten hagyja erősödni – mondta.

A lej jóval kevesebbet gyengült idén, mint régiós társai, mivel a jegybank célfüggvényében itt jelentős szerepet kap az árfolyam karbantartása, de a legnagyobb kockázatot pont Romániában látják az elemzők a fellazult költségvetés miatt.

Könnyen előfordulhat, hogy ezek miatt a román állampapírok hitelminősítése a bóvlikategóriába kerül, és lejtőre a lej. Ha a jegybank a devizatartalékok leapasztására kényszerül, lehet, hogy feladja a lej védelmét – írta Alexandra Bechtel, a Commerzbank stratégája. – Figyelmeztető jel, hogy a 2008–2009-es válság a lej 20 százalékos gyengüléséhez vezetett.