Moratóriumban maradhat az adósok fele

A fizetési moratórium jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a hiteltörlesztési kockázatok rövid távon ne jelentkezzenek a koronavírus-járvány miatt a hitelpiacon, és a nem teljesítő hitelállomány se emelkedjen.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint minden második moratóriumot kérő ügyfél jogosult lesz arra, hogy

éljen a moratórium célzott meghosszabbításával (mintegy 1,6 millió háztartási hitelről van szó), míg a 60 ezer vállalati ügyfélből 15-20 ezer maradhat újabb hat hónapra a védőernyő alatt.

A jövő év első felében mintegy 600 milliárd forint törlesztőrészlet maradhat az adósoknál – mondta Szakács János, az MNB főosztályvezetője a Makroprudenciális jelentés bemutatóján. A korlátozó intézkedések, a gazdaságra jellemző bizalomvesztés és bizonytalanság okozta félelmek mind makro-, mind egyedi intézményi szinten emelték a pénzügyi stabilitási kockázatokat.

A bankrendszer esetében növekedtek a likviditási és működési kockázatok, a másik oldalon pedig jelentősen mérséklődött a hitelezési aktivitás. Az új hitelek folyósítása terén a háztartások esetében ugyan még növekedés látható, ez azonban lényegében a támogatott hiteleknek (valójában szinte kizárólag a babavárónak) tudható be, a jegybank prognózisa szerint az év második felében ezen a téren is lassulás várható. A válság leküzdése után viszont a hiteldinamika két számjegyű visszapattanására számít az MNB.

A jegybank szerint a hazai pénzügyi közvetítőrendszerben a stressz mértéke érdemben megemelkedett (igaz, nem érte el a 2008-as válság utáni szinteket), majd júniusra visszaállt a járvány előtti szintre, s az elmúlt hónapokban oldalazást mutat. Az MNB értékelése szerint a hitelpiacon nincsenek rendszerszintű, makroprudenciális beavatkozást indokoló kockázatok, a hazai bankrendszer finanszírozása stabil, külső adóssága alacsony, a pénzintézetek biztonságos pufferszinttel működnek a járvány sújtotta hónapokban is. Az átmeneti helyzetet segíti, hogy az EU-ban történt szabályozói változások átvételével a tőke- és likviditási követelményeket csökkentették, vagy átmenetileg nem szankcionálják a szabályok megsértését.

A hitelezési kockázatokat számottevően porlasztja, hogy a fennálló lakossági hitelállomány 80 százalékát már a 2015-ben bevezetett adósságfékszabályok alkalmazásával nyújtott hitelek teszik ki.

Kiemelkedően jól teljesítettek a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek, az MNB jövő januártól a személyi hitelek piacára is kiterjeszti a minősített termék ajánlatát.

Mindezt Szakács János szerint az indokolja, hogy a személyi hitelek esetében a kamatfelárak nemzetközi szinten is magasak, kockázati szempontból nem indokolható árazási eltérések vannak a piacon elérhető termékek között. A szabályozással az MNB a digitális hitelezési folyamatok elterjedésének is meg akar ágyazni. A biztosítói oldalon a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás esetében az ősszel több versenytárs megjelenését prognosztizálják a jelenlegi egyetlen termék (az Union Biztosítóé) mellé, ám a jegybank nem áll meg. A tervek szerint megalkotják a minősített fogyasztóbarát számlakonstrukciók feltételrendszerét is – jelentette be Szakács János.