Toleránsak a tőkepiacok az adósságproblémával

Erőteljes fiskális támogatást élvezhet az Egyesült Államok gazdasága 2021 első felében, új lépésekre a Federal Reserve részéről viszont az eddigieken túl már nem számítunk – mondta Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője a pénzintézet szerdai háttérbeszélgetésén. A jegybank szerepét betöltő Fed eszközvásárlási programja (amely havonta 120 milliárd dollár nagyságrendű) még jó ideig aktív maradhat.

A pénzkínálat folyamatos növelése láthatóan egyelőre nem okoz inflációs nyomást, és most még a gyenge dollár hatása sem mutatkozik meg a fogyasztói árak alakulásában, így kamatemelés a Federal Reserve részéről 2024-ig gyakorlatilag kizárható

– vélik a bank elemzői. Blahó Levente az olajpiacokra kitérve elmondta, már novembertől szinte töretlen az áremelkedés, amelyet a legutóbbi OPEC+-döntések is támogattak, ugyanakkor rengeteg a bizonytalanság a világgazdaságban, például az átoltottság alakulásával kapcsolatban, és mivel a fogyasztás továbbra sincs a korábbi szinteken, kérdéses az árfolyam további erősödése.

A bank elemzői arra is kitértek, hogy a jelek szerint

a tőkepiac szereplői sokkal toleránsabbak a számos országban megugró államadósság-mutatók láttán, mint például 2008-ban, illetve az azt követő években.

Adósságválság valójában nem fenyeget, a gazdasági növekedés beindításával – tartósan alacsony kamatszintek mellett – a probléma kezelhető.

Pálffy Gergely elemző az euró kapcsán extrém piaci optimizmust lát, és emlékeztetett, hogy a befektetők nettó pozicionáltsága 2008 előtt sem volt ilyen magas, az 1,2-es euró-dollár szint felett pedig az egy évtizedes csökkenő trend megtörése hozhat izgalmakat a devizapár piacára. Az elemző hozzátette, hogy a kéretlen euróerősödés viszont felveti a kérdést, hogyan reagál rá az Európai Központi Bank.

Az EKB (is) történelmi léptékben öntötte és önti a pénzt a gazdaságba, infláció pedig gyakorlatilag nincs az eurózónában, sőt az utolsó negyedévben a defláció volt jellemző, így jogos félelem, hogy a japán út fenyeget, jelentősen megugró EKB-mérleggel és hiábavaló pénzkínálat-növeléssel.

Ennek ellenére az EKB folytathatja a hozamokat alacsonyan tartó kötvényvásárlásokat.

A bank szakértői 4-5 százalékos GDP-növekedést várnak idén az eurózóna országaiban, amit jövőre szerényebb, maximum 4 százalékos követhet. Az oltottság mint bizonytalansági tényező mellett kissé aggasztó, hogy a harmadik negyedéves rekordméretű GDP-növekedésben a vállalati beruházások hozzájárulása alacsony maradt, a háztartások szerepe sokkal nagyobb volt a felpattanásban (igaz, a második negyedéves visszaesésben is).

Eltérő forintvárakozások

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője úgy véli, a devizapiacok az idén kevésbé lesznek volatilisek, ez pedig a hazai fizetőeszköz árfolyamának alakulását is kiszámíthatóbbá teszi: várhatóan a 355–360 közötti szűk sávban mozog az euró-forint kurzus, a tavalyihoz hasonló nagy kilengések nélkül. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank még akár a 350-es árfolyamot is tolerálhatja, ennek függvényében változatlanul 0,6 százalék maradhat az alapkamat és 0,75 százalék az egyhetes betéti ráta. „Régóta nem beszélhetünk ciklikus mozgásokról a forint piacán, a hazai fizetőeszköz 2002 óta tartó, trendszerű gyengülése idén is folytatódhat” – mondta Buró Szilárd, az Equilor pénzügyi innovációs vezetője. Az árfolyam a szakértő szerint rövid távon maradhat a 355–365-ös sávban, bár a tavalyi túllengések miatt ezúttal lehetséges, hogy az erősödés irányába is kicsit könnyebb szívvel engedné el a jegybank a forintot. Az első fél évben ezért ideiglenesen a 350-es szint közelébe, esetleg némileg ez alá erősödhet a forint, a második fél évben azonban ismét a lépcsőzetes gyengülés irányába mozdulhat el, és 2021 végére ismét történelmi rekordok közelébe kerülhet a kurzus. | VG