Trendeket tört meg a THM-plafon

Január elejével megszűnt annak a kormányhatározatnak a hatálya, amely szerint a pénzintézetek a járvány miatt a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékos – aktuálisan 5,75 százalékos – teljes hiteldíjmutató (THM) érték mellett nyújthattak fogyasztási hitelt ügyfeleiknek. Az intézkedés hatására lényegében beállt a hitelkártyapiac, s drasztikusan visszaestek például az áruvásárlási hitelek is, de a kínálati oldal sem törte magát. Ugyanakkor – bár személyihitel-hirdetést szép számmal láthattunk – a döntés ellenére nem igazán rohamozták meg a bankokat az ügyfelek személyi hitelért sem, ezt jól mutatja, hogy

az elmúlt év novemberéig a pénzintézetek 314 milliárd forint értékű személyi hitelt tudtak kihelyezni, szemben a 2019. évi 523 milliárd forintot meghaladó összeggel.

Mindezt úgy, hogy az év első három hónapjában még magas fokon pörgött a személyi hitel (a 11 havi teljesítmény 40 százaléka köthető az első negyedévhez), ám azóta egyetlen hónapban sem haladta meg a 30 milliárd forintot a személyikölcsön-kibocsátás. Arra, hogy nyolc hónapon keresztül ilyen alacsony legyen a hitelfolyósítás, legutóbb 2016. szeptember és 2017. április között volt példa.

A THM-plafon bevezetésének másik eredménye az lett, hogy a személyi hitelek esetében megtört a végig fix hitelek egyeduralma:

míg 2019-ben az első tizenegy hónapban folyósított hitelek 98,4 százaléka éven túli kamatperiódussal rendelkező (jellemzően végig fix) hitel volt, addig tavaly a kölcsönök 55,8 százalékát változó kamatozású konstrukcióban nyújtották a bankok.

Ez még akkor is visszalépés, ha ezeknek a hiteleknek a túlnyomó többsége olyan kölcsön volt, ahol a jogszabály alapján rögzített induló hitelköltség után 2021 januárjától a futamidő hátralévő részére fix kamatozást kínáltak az ügyfeleknek.

A piaci szereplők meg is jelentették a THM-plafon megszűnése utáni új ajánlataikat. Még várni kell, hogy az MNB statisztikáiban összehasonlíthatók legyenek a januári kamatszintek az egy évvel korábbival, ám a Money.hu kalkulátorát használva úgy fest, a bankok a korábbiaknál keményebben versenyeznek még azokért az ügyfelekért is, akik nem rendelkeznek jelentős nettó jövedelemmel, illetve nem hajlandók munkabérüket a hitelt nyújtó pénzintézetnél vezetett számlára utalni. Míg korábban ezeknek az ügyfeleknek gyakorta 20 százalék feletti THM-mel kezdődő ajánlatot nyújtottak, addig most az összehasonlító portálon megjelenő tizenkét hitelintézet közül csak kettő esetében ugrott 20 százalék fölé a mutató, sőt az ajánlatot adó bankok felénél 16 százalék alatti az ajánlott kölcsön THM-szintje egy öt évre felveendő kétmilliós hitel esetében. Az ajánlatok 12,38 és 24,86 százalék között mozognak, a havi törlesztőrészlet pedig 44 135 és 55 354 forint között.

Az régóta tudott, hogy a jobb fizetőképességű ügyfelek számára a banki ajánlatok is jóval kedvezőbbek. A fenti példában szereplő kölcsön egy nettó 250 ezer forintos, bankhoz utalt fizetés, aktív bankhasználat mellett még a legrosszabb kondíciót adó bank esetében is alig magasabb THM-mel érhető el, mint a gyenge bonitású ügyfélnek adott legjobb ajánlat. A jó ügyfelek 7,74 és 12,78 közötti THM mellett adósodhatnak el, havonta pedig 39 678 és 44 135 forint közötti összeget kell adósságrendezésre fordítaniuk.

Már vannak fogyasztóbarát hitelek

Január elsejétől a bankok már kínálhatják a minősített fogyasztóbarát személyi hite­lei­ket (MFSZ), az MNB tájékoztatása szerint eddig hat pénzintézet pályázott. Az összehasonlító honlapokat áttekintve az elsőként engedélyt kapó OTP mellett már az Erste és a Cetelem is hirdet MFSZ-termékeket. Ugyanakkor az összehasonlítást nem könnyíti meg, hogy az OTP – amely már azt is közölte, hogy az első, 35 év körüli kérelmezők átlagosan 3,5 millió forintot igényeltek és kaptak meg a banktól – csak 61 hónapot meghaladó futamidőre hirdet MFSZ-t. Ami meglepő, a THM-ek esetében a Cetelem 11,05, az OTP 12,28, az Erste 12,38 százalékon kínálja az új konstrukciót a jó bonitású ügyfeleknek, aminél szép számmal vannak jobb piaci ajánlatok. | VG