Várat magára az OTP újabb akvizíciója

Valószínű, hogy az OTP továbbra is vizsgálja a régiós terjeszkedés lehetőségét, de ha lesz is idén akvizíció, inkább az év második felére várható – mondta a Világgazdaságnak Grébel Szabolcs, a KBC Equitas részvényelemzője.

A kedden közzétett 2020-as európai M&A piaci körkép számai szerinte semmiképp nem tekinthetők meglepőnek,

a pénzintézetek tavaly a felvásárlási célpontok keresése helyett inkább a tőkemegfelelőségi mutatók szinten tartására koncentráltak, és készültek a nem teljesítő hitelek megugrására.

Az utóbbival kapcsolatban a vártnál jobban alakul az európai összkép, ugyanakkor a régió több országában kamatot csökkentettek a jegybankok, és emiatt alacsonyabb kamatbevételekre és egy kicsivel kevésbé dinamikus hitelbővülésre kell berendezkedni, ez pedig az esetleg eladósorba kerülő régiós bankokat kevésbé teszi vonzóvá – érvelt az elemző.

Grébel Szabolcs szerint sok a nyitott kérdés a pénzintézetekkel kapcsolatban (ezek miatt is érdemes várni az akvizíciókkal):

majd csak az éves jelentésekből derül ki, mennyit esett tavaly a szektor jövedelmezősége, és a 2019-es és 2020-as nyereségből kifizethető osztalék mértékéről is később esedékes a döntés, az Európai Központi Bank (EKB) engedélyezésétől függően.

Az év közepére azonban már a hiteltörlesztési moratóriumok valószínűsíthető kifutásával tisztul a helyzet, pontosabb képet kapnak a bankok a hitelportfóliók állapotáról.

A KBC szakértője hozzátette, dönthet több nyugat-európai nagybank a régiónk elhagyásáról (mint tette az OTP-nek számos pénzintézetét értékesítő Société Générale vagy a BBVA csoport). Egy ilyen lépés mögött vélhetően az áll majd, hogy a nyugati országokban – bár az alacsonyabb kamatmarzsok miatt a jövedelmezőségi mutatók alacsonyabbak – sokkal kisebb arányban kell számítani a hitelek bedőlésére.

Üzenetértéke lehet annak is, hogyan ütemezi az osztalékfizetést idén az OTP (persze ha a szabályozás lehetővé teszi). Ha nem emelnek az osztalék mértékén, az utalhat egy már folyamatban lévő akvizícióra. Kisebb kockázatként értelmezhető az is, ha egy adott országban a gazdasági környezet bizonytalanná válik, akkor a versenyhatósági döntéshozók is óvatosabbá válhatnak, akár egy OTP-akvizíció tekintetében is.

Az európai bankok fúzióit és felvásárlásait összesítő Financial Times szerint tavaly

az M&A-tranzakciók átlagos értéke 477 millió dollár volt, míg 2019-ben 74 millió dollár, a tavalyi adat 12 éves csúcs, a pénzügyi válság óta a legmagasabb.

Az ügyletek java része országon belül valósult meg, az egyik legnagyobb az olasz Intesa Sanpaolóhoz köthető, amely 4,2 milliárd euróért szerezte meg a rivális UBI-t. Az ügylet létrejöttét nagyban előmozdította, hogy az EKB egy ideje lehetővé teszi a felvásárlások során az úgynevezett badwill (számviteli nyereségtétel a beszerzési és a valós érték között) elszámolását. Spanyolországban is határokon belüli a legnagyobb értékű tranzakció: a CaixaBank 5,1 milliárd euróért kebelezte be a Bankiát.

A Dealogic összesítéséből kiderül, hogy a tavaly lezárt 27 felvásárlás és egyesülés évtizedes negatív rekord, tíz évvel ezelőtt még 130 bank cserélt gazdát a kontinensen. Guillermo Baygual, a JPMorgan Chase üzletágvezetője, M&A-szakértő szerint a mostani gazdasági környezet az országokon belüli konszolidációnak kedvez, később viszont javulhatnak a határon átnyúló akvizíciók feltételei. Ha így lesz, a magyar bankcsoport is erősítheti pozícióit a régióban: a Deloitte decemberben publikált régiós banki elemzéséből kiderül, hogy

mérlegfőösszeg szerint az OTP csoport már a negyedik számú pénzintézet a közép-európai térségben, piaci részesedése 5,3 százalékos volt az utolsó teljes lezárt pénzügyi év (2019) adatai szerint.

Vezet az Erste 8,7 százalékkal, azt a KBC (7,8 százalék) és a UniCredit követi (6,5 százalékkal). A koncentráció viszonylag magas, öt top bank kezében összpontosult az eszközállomány harmada.