Jól hajrázott az euróövezet gazdasága

A január végén közzétett előzetes euróövezeti tagállami GDP-adatok több pozitív meglepetést is hoztak: a francia, spanyol és német adatok rendre felülmúlták a Bloomberg által számított piaci konszenzusokat. Bár a német gazdaság teljesítménye csak 0,1 százalékponttal lett jobb a vártnál, ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy a várt stagnálás helyett 0,1 százalékos növekedést regisztrálhassunk a harmadik negyedévhez viszonyítva. Éves összehasonlításban természetesen ezzel együtt is visszaesés volt, 3,9 százalékos mértékben, és ezzel 2020 összességében 5 százalékos zsugorodást hozott az eurózóna motorjának.

Az éves átlagnál tehát kisebb zsugorodást és negyedéves alapon enyhe emelkedést hozó negyedév a Covid–19 által megtépázott 2020-ban relatíve jó teljesítménynek tekinthető, és bizakodásra adhat okot 2021-re, amikor is a piaci „elvárás” (konszenzus) a német GDP-re 3,5 százalékos bővülés.

Részben a negyedik negyedéves vakcinahírek hatására, részben a dollár általános gyengülésével párhuzamosan az euró is „pozitív” negyedik negyedévet zárt 2020-ban: a dollárral szembeni felértékelődés megközelítette az 5 százalékot. Miért idézőjelesen pozitív ez az eredmény?

A tavalyi EKB-kommentárok már az 1,20-os euró-dollár árfolyamszintnél jelezték, hogy az euróövezet jegybankárai nem lelkesek az euró erősödése miatt, nyilván mind a célhoz képest alacsony infláció, mind az exporthatások aggasztják őket.

Idén januárban, amikor a fő devizapár az 1,23-os szintet is elérte, és a korrekció után is szinte folyamatosan 1,21 felett ingadozott, egyre többször került szóba az árfolyam kérdése EKB-s nyilatkozatokban. Ugyanakkor a gazdasági kockázatok és az alacsony infláció miatt nemrég szóba került esetleges újabb kamatcsökkentésről egyelőre megoszlanak a vélemények az EKB-ban.

Sikerülhet ennyiféle gazdasági céllal összhangba hozni az euró árfolyamát? Ez több mint kétséges, mindenesetre az európai növekedés, ezen belül a magyar gazdaság szempontjából is az idei év egyre fontosabb kérdésévé válik.