Erős forinttal az infláció ellen?

A címben jelzett erős forint meglehetősen relatív:

a június első napjaira stabilizálódni látszó 350-es szint alatti euró-forint árfolyam májusi elmozdulása látványos, 3,5 százalékos forinterősödést tükrözött.

A magyar fizetőeszköz azonban még mindig gyengébb szinten áll, mint a Covid-korlátozások tavaly márciusi kezdete előtt. A fordulat így is egyértelmű:

májusban egy már erősödőben lévő forintárfolyam közepette érkezett a szigorú jegybanki iránymutatás, tehát a júniusra előrevetített és nagyrészt be is árazott kamatemelésnek ezúttal nem a forintgyengülés elleni védelmet kell szolgálnia, hanem az inflációs várakozásokat kell befolyásolnia.

A forint lényegében évtizedes leértékelődési pályáját tekintve meglepő lehet, hogy ezúttal nem jön rosszul egy inflációellenes „csendestárs”, vagyis az erősebb forint. Már csak azért sem, mert a tavalyi 9 százalék körüli gyengülésből folyamatosan egyre többet igyekeztek áthárítani az import drágulása miatt (is) kedvezőtlenebb helyzetben lévő vállalkozások. A monetáris tanács májusi közleményében is megerősített határozott jelzés a kamatemelés júniusi megkezdésére nagy valószínűséggel valóra válik, és továbbra is támaszt nyújthat a forintnak.

Emellett a vártnál eddig gyorsabb GDP-növekedés, az erős külkereskedelmi pozíció és a legalábbis nem romló fizetési mérleg szintén amellett szól, hogy az elkövetkező időszakban nem kell gyors visszagyengülésre készülni. Egy a vártnál nagyobb kamatemelés még akár további forinterősödést is hozhat, az emelés tényleges mértékében pedig a forinttal kapcsolatos jegybanki álláspontot is keresi majd a piac.

De a 340–350-es sávban még mindig a Covid-válság okozta több mint 30 forintos euró-forint árfolyam-emelkedés korrekcióját látjuk, és nem a hosszú távú fundamentális kép átalakulását.

Összességében egy néhány hónapos felértékelődési trend után 2021 végén, 2022 elején ismét a jelenleginél kissé gyengébb forintárfolyamra készülhetünk.