A korábbi bejelentésekhez képest nagy fordulat, hogy Petykó Zoltán távozik, míg ön maradt az ENEFI-ben. Mi változtatta meg a döntését?
Mondhatom, hogy kényszerhelyzet volt, de mára nemhogy megbékéltem vele, hanem kifejezetten feltölt, hogy két új szerelemprojekten is dolgozhatok. Petykó Zoltán érkezése a cégbe exit lehetőséget teremthetett volna számomra, akkor úgy tűnt, hogy ez a döntés a cég és a befektetők számára is kedvező. Ám az, hogy Petykó Zoltán tervei rajta kívül álló okok miatt megbicsaklottak, új helyzetet teremtett. Egyelőre nincs a láthatáron új befektető, nincs, aki vigye a cég ügyeit, így ismét rám irányult a figyelem.
Hogyan változik Petykó távozásával a menedzsment?
A lemondással az igazgatóság négytagúra csökkent, de a működése így is biztosított. A napi működés semmit sem változik. Paksi Piroska felelős a síaréna átalakításáért.
Hogyan néz most ki a tulajdonosi szerkezet?
A legnagyobb tulajdonos én vagyok több mint 5 millió részvénnyel az összesen 16,6 millió papírból. Egy jelentős mennyiségű részvényhez nem társul szavazati jog, az eredményből azonban jogosult részesedésre. Ezek a H-sorozatú részvények, amelyeket két év várakozás után most sikerült bevezetni a tőzsdére.
Petykó Zoltán távozásával egy időben kikerültek vagyonelemek a cégből, miközben az energetikai portfólió is kifulladóban van. Mi maradt?
Zömmel az ingatlanok kerültek ki, és való igaz, hogy 2022 végén az utolsó nagy, még aktív energetikai projekt, a józsefvárosi is lezárul. A fókusz most az eplényi síarénára terelődik, az az elsődleges cél, hogy egy négy évszakos működésű parkot hozzunk ott létre.
Energetikai, majd vagyonkezelő cégből turisztikai központú társasággá válik tehát az ENEFI?
A stratégiában most első körben valóban a turisztikára terelődik a hangsúly. A síaréna egy nagyon értékes projekt, amely további befektetésekért, fejlesztésekért kiált. Egy világviszonylatban is egyedülálló, jól marketingelhető és pénzügyileg rövid idő alatt megtérülő projektet tervezünk, amelynek a legfontosabb eleme egy csúszda. Terveink szerint a világ legnagyobb, nagyjából 1700 méter hosszú, 175 méteres szintkülönbségű vízi csúszdája épül Eplényben. Nemcsak azért lesz egyedülálló, mert ez lesz toronymagasan a leghosszabb a világon, hanem azért is, mert számtalan élményelem tarkítja majd a rájdokat, és azért is, mert nem kell felgyalogolni a csúszda indítóállomásához, négyüléses felvonó fogja a csúszdázókat és a fánkokat felszállítani a hegyre.
Kinek a tulajdonában van az ingatlan?
A területet, amely állami tulajdon, az eplényi önkormányzattól béreljük, a szerződés még tíz évre szól, de igyekszünk majd meghosszabbítani.
Az időtényező nem jelent ez esetben kockázatot? Mekkora összeget igényel a beruházás, és milyen megtérüléssel számolnak?
Az üzleti modellben három, egy base case, egy best case és egy worst case szcenárióval is számoltunk. A beruházás 3,2 milliárd forintot igényel, amelynek 50 százaléka a csúszdatest, a többi pedig a szerkezetek, hidraulikai eszközök, kiszolgálólétesítmények. A projekt képes lehet éves egymilliárd forint feletti tiszta készpénz előállítására és rendkívül rövid idő alatti megtérülésre. Minderről részletes üzleti tervet tettünk közzé a tőzsde honlapján is. A független szakértő diszkontált szabad cash flow módszerrel a projekt sajáttőke-értékét a befektetett tőke súlypontjának időpontjára diszkontálva mintegy 4,8 milliárd és 7,3 milliárd forint közé becsülte a base case alapján, 6,3 milliárd körül mozogva legnagyobb valószínűséggel. A projekt értékét összehasonlító piaci módszerrel 7,2 és 10 milliárd forint közé tette. Hogy a kisbefektetők számára is fogyaszthatóvá tegyük ezt az információt, a jelenlegi egy részvényre jutó saját tőke 300 forint körül mozog. A csúszdaprojekttel további 480 forint részvényenkénti értéket tervezünk teremteni, úgyhogy nyugodtan mondhatjuk, a beruházás nemcsak turisztikai szempontból, hanem az ENEFI szemszögéből pénzügyileg is jelentős lépés.
A tervekben éves szinten százezer vendéggel számolnak. Nem optimista ez a várakozás?
Érdemes ezt a számot összehasonlítani azzal, hogy az eplényi sípályán egy téli szezon alatt – amely három hónapig tart – 75 ezer ember fordul meg. Ehhez képest a csúszda több mint hét hónapon át üzemelhet, kihasználva a sípálya infrastruktúráját, például a felvonókat, a hat vendéglátó egységet, a vízellátó hálózatot stb. Ez óvatos várakozás, tekintettel arra, hogy a világon egyedülálló csúszdaparkról van szó, joggal számíthatunk arra, hogy nagy lesz az érdeklődés a külföldiek részéről is. Elkezdtünk felépíteni egy olyan vállalatirányítást, amely képes a projekteket négy évszakos üzemben hasznosítani. A sípálya és a csúszdapark mellett a többi között egy bringaközpont is lesz, egy terepfutó és egy meditációs bázist építünk ki, azaz igyekszünk minél hatékonyabban kihasználni a helyszín adottságait. A hozzánk látogatókat eddig nem tudtuk szálláshellyel kiszolgálni, ezt várhatóan jövő nyártól egy glampinggel meg tudjuk oldani, amelyben a hagyományos glampingsátrakon kívül tervezünk egy valódi lombházas és egy fák közé kifeszített, a levegőben álló sátras-függőágyas szekciót. Látható, hogy nagyon komplex fejlesztésben gondolkodunk, amelyben az egyes elemek integrálódnak a nagy egységbe.
Hogyan néz ki a csúszdaprojekt finanszírozása?
Azzal számolunk, hogy nagyjából 1,5 milliárd forintot önerőből elő tudunk teremteni. A szükséges forrás fennmaradó részének, mintegy 1,7 milliárdnak a megszerzésére több lehetőség is van. Gondolkodunk azon, hogy esetleg a síarénán keresztül vonjunk be tőkét akár egy private equity befektetőn keresztül, de ez esetlegesen csak a diverzifikáció miatt jöhet szóba. Kiváló banki kapcsolataink vannak, több hitelezővel is tárgyalunk, így akár tisztán banki forrásból is megoldható a finanszírozás.
Évek óta jelentős összegű követelések miatt folynak perek Romániában. Ezeknek az összegeknek a beérkezésére nem lehet számítani?
Továbbra is mintegy 14-15 milliárd forintnyi peres követelésünk van. A marosvásárhelyi projekt esetében már megítélték az 1,2 milliárd forintos kártérítést a hitelező csoportnak, ebből az ENEFI csoportot 77 százalék illeti meg, és most a nagyjából ezzel azonos összegű kamatokért indítottunk harcot. A gyergyószentmiklósi projekt esetében egy-két éven belül várunk hasonló döntést, hiszen jogalap tekintetében már nyertünk, és jelenleg a tőkéről vitatkozunk, majd a romániai jogi sajátosságok miatt a kamatokért is külön harcba kell majd szállni.
Van realitása annak, hogy a székelyföldi kisváros ki tud majd fizetni 26 millió eurónyi összeget?
És az csak a tőkekövetelés, amelyet majd megfejel a késedelmikamat-követelésünk. Valójában nem feltétlenül csak készpénzre számítunk, megtörténhet, hogy több ezer hektárnyi erdőnk is lesz. Korábban a prefektúra is kifejezte segítő szándékát, vélhetően a román állam is besegít majd. Ez egy maratoni küzdelem, de nem mondunk le a követeléseinkről.
A csúszdapark mellett milyen projekteket terveznek?
A csúszdaparkprojektet már az idén megkezdtük volna, de uniós források után szaladgáltunk, sikertelenül. Ilyen megtérülési potenciál mellett azonban nem érdemes tovább várni, azonnal nekilátunk a tervezés és engedélyeztetés folyamatának, 2022 tavaszán tervezzük megkezdeni az építkezést, és a 2023-as szezonban már üzemelhet a projekt. Van ugyanakkor még egy álmunk, amelyet szeretnénk megvalósítani: Európa első termálvizes bázisra alapuló, egy hektárt meghaladó vízfelületű hullámmedencéjét szeretnénk megépíteni Csomádon. Ebben óceáni minőségű és nagyságú hullámokat lehet mesterségesen generálni a szörfösök számára.
Lenne kereslet Magyarországon ilyen jellegű szolgáltatásra?
Nehéz elhinni, de a szörfözés a legdinamikusabban fejlődő sportágak egyike. Normál esetben azonban csak az óceáni vizeken lehet művelni ezt a sportot, így Európában eleve szűkösek a lehetőségek, miközben a sportolók száma hatványozottan nő. Minderre valós alternatívát kínál a hullámmedence, ráadásul kellemes hőmérsékletű termálvízben. Svájcban, a Mont Blanc lábánál idén tavasszal adtak át egy ilyen medencét, és telt házzal üzemel. Figyelemmel arra, hogy a magyar szörfközösség létszámát tekintve meglehetősen kicsi, elsősorban külföldi vendégekkel számolunk kezdetben, de személy szerint nekem hatalmas kihívás lenne az is, hogy elindítsuk Magyarországon a szörfösök képzését. Onnan indulunk ki ugyanis, hogy a magyar szörfszövetség semmilyen diskurzusban sincs a magyar szörfösökkel, ugyanakkor a szörfözés 2020 óta olimpiai sport. A projekt közel 10 milliárd forint beruházást igényel, ehhez már érdemi támogatásokra, EU-s forrásokra is szükségünk lenne.
A rövid távú tervekre visszatérve, a befektetők 2012 óta várják a perek lezárását, bízva abban, hogy a megnyert összeget vagy annak egy részét szétosztja a menedzsment. A beruházási tervek mellett lehet bármilyen részvényesi juttatással számolni?
Sokféleképpen lehet pénz juttatni a részvényeseknek. Az elsődleges célunk az, hogy értéket teremtsünk, ezért a növekedésre összpontosítunk. Biztos vagyok abban, hogy a megvalósuló befektetéseink képesek lesznek olyan mennyiségű készpénzt termelni, amelyből futja akár osztalékra, akár újabb értékteremtő beruházásokra is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.