A Vatikán lépése erősíthette a rubelt

A dollár-rubel keresztárfolyama szerda délelőtt több mint 5 százalékot mozgott, 87,50-ról 84 alá is bement, de a rubel az euróval szemben is ennyit javított pozícióján. Az orosz deviza erősödése nem teljesen meglepő, hiszen közeleg a Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött határidő, amikor a Gazpromnak és a Banka Rosszijának ismertetnie kell a tervét, hogyan szedné be rubelben a hosszú távú szerződésekben az orosz földgázért megszabott árat, amelyet az európai országok eddig euróban, dollárban illetve angol fontban fizettek ki. Az új, készülő szabályok szerint a gázvásárlásokért a jövőben csak rubelben fizethetnek a Kreml által barátságtalan országokként megjelölt államok energiacégei.

Az Európai Bizottság ugyan kedden közleményben jelezte, a cégeknek nem volna szabad elfogadniuk a szerződéses szállítási feltételek ilyetén egyoldalú megváltoztatását, ám a hírek szerint legalább egy ország már fel is készült arra, hogy a jövőben rubelben fizessen a gázért. A világ legkisebb területű állama, a Vatikán az orosz sajtóban megjelent – nyugati sajtóorgánumok által eddig meg nem erősített – hírek szerint 10 millió eurót váltott át rubelre az orosz jegybankon keresztül. Állítólag azért, hogy ebből fizessen az Oroszországból érkező, a Szentszék által felhasznált földgázért.

Ez volt a vatikáni zöldfordulat? 

Nem világos egyelőre, hogy a Vatikánnak miért lenne szüksége arra, hogy rubelt vásároljon, hiszen a miniállamban a XVI. Benedek pápa által elindított zöldfordulat kezdetén még biztosan Olaszországtól vásárolta minden energiaszükségletét. Benedek pápa több mint egy évtizede azt tűzte ki célul, hogy a Vatikánt 2050-re teljesen karbonsemlegessé teszi. Céljai között szerepelt az is, hogy a miniállam energiaigényének 20 százalékát már 2020-ra zöldforrásokból nyerje, és más lépésekkel is növelje függetlenségét az olasz energiapiactól.

Előfordulhat, hogy ennek a törekvésnek a része volt az is, hogy a Szentszék közvetlen szerződést kötött a gáz beszerzéséről Oroszországgal, ahonnan amúgy Olaszország energiaimportjának 40 százaléka is érkezik. Ha így lenne, az magyarázat lenne arra is, hogy Ferenc pápa a nyilatkozataiban miért egyensúlyoz egyre vékonyabb pallón azzal, hogy nem hajlandó a háború agresszoraként Oroszországot megnevezni.   

Ha a hír igaz, a tranzakció nem véletlenül mozgatta meg rubelt árfolyamát, hiszen a 10 millió eurós összeg alig alacsonyabb annál, mint amennyit az Európai Unió tagországai összesen kifizettek Moszkvának a nekik szállított orosz gázért a háború egy hónapja alatt.

Az ügylet, ha valóban megtörtént, mintául is szolgálhat az orosz gáztól függő uniós országok számára, hiszen egy olyan megoldást vetít előre, amelyben az európai szankciókkal sújtott Banka Rosszija továbbra is megkerülhetetlen marad. (Korábban a VG is beszámolt arról, hogy a gázszámlák jövőbeli kiegyenlítéshez szükséges euró-rubel, dollár-rubel, font-rubel tranzakciókat Oroszországban tevékenykedő, de a büntetőintézkedések által még nem sújtott kereskedelmi bankok bevonásával lehetne a legegyszerűbben megoldani.)

Mindenesetre Németország a jelek szerint felkészült arra is, hogy a Gazprom egyoldalú szerződésmódosítására reagálva leállítja a gázszámla kifizetését, és sem az orosz jegybanktól, sem más orosz kereskedelmi bankoktól nem vesz rubelt, kockáztatva ezzel a gázcsapok elzárását is. A német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerdán Berlinben közölte: földgázellátási válsághelyzetet hirdetnek Németországban.