Jó rajt után rágyorsított a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 54,40 pontos emelkedéssel, 44 037,78 ponton nyitott hétfőn. A pénteki záróértékéhez képest 0,12 százalékkal erősödött.

A nyitást követően tovább erősödött az index. 9.20-kor 501,56 pontos plusszal, 44 484,95 ponton állt, ami 1,13 százalékos növekedés a pénteki záróértékhez képest.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a vezető részvények közül

• az OTP árfolyama letörte a 12 ezer forintos szintet, amely így már ellenállásként funkcionál, míg támasz 11 500 forint közelében húzódik.
• Az elemző szerint a Mol a 2800 forintos szint felett próbál stabilizálódni, a következő ellenállás 2834 forintnál található, amelyet a 2878 forintos szint követ.
• A Richternél a további emelkedéshez a 7500 forintos ellenállást kellene áttörni, míg támasz 7100 forint közelében található,
• a Magyar Telekom árfolyama pedig továbbra is a 400–410 forintos szintek között mozog.

Ez történt pénteken

• Minimálisan emelkedtek az európai részvénypiacok pénteken, de a hetet vegyesen zárták az indexek.
• A csütörtöki esés után kizöldült a BUX is.
• Többségükben pluszban zártak a tengerentúli indexek, miközben a nyersanyagárak és a hozamok tovább meneteltek.
• Erősödött a forint, estek a hazai hosszú hozamok pénteken, de a héten így is jelentős emelkedés történt.
• A héten márciusi euroövezeti inflációs adatra és amerikai munkapiaci jelentésre lesz leginkább érdemes figyelni.

Mire érdemes figyelni hétfőn?

Enyhe mínuszban tartózkodnak az ázsiai piacok hétfő reggel, az SSEC 0,1, a Nikkei 225 0,4 százalékkal csökken. Az amerikai határidős indexek 0,3–0,5, az olaj közel 3 százalékos mínuszban tartózkodik. A piac továbbra is elsősorban az orosz–ukrán konfliktusra és az inflációs adatokra fókuszál – írja elemzésében a OTP Global Markets.

Pénteken teszi közzé az Eurostat az eurózóna márciusi inflációs mutatóinak első becslését. A headline index a januári 5,1 százalékról februárban 5,9-re emelkedett, ami meghaladta az elemzői várakozásokat; eközben a maginfláció 2,7-re gyorsult. Szerkezetét tekintve minden fontosabb kategóriában emelkedett az árnyomás. Az energiainfláció új rekordot ütött meg, amikor 31,7 százalékra nőtt, és az olaj- és gázárak szárnyalása miatt további emelkedésre számíthatunk. Az élelmiszer-infláció 4,1 százalékkal gyorsult, ami 2008 októbere óta a legmagasabb érték, és ebben a kategóriában is elkerülhetetlennek tűnik a további emelkedés, tekintve az orosz–ukrán fegyveres konfliktus mezőgazdasági nyersanyagárakra gyakorolt hatását. A most érkező mutatók a várakozások szerint további gyorsulásról árulkodnak majd, a headline index 6,5, míg a magárindex 3,1 százalékig emelkedhetett, a kockázatok felfelé mutatnak. Az EKB legutóbbi kamatdöntő ülésén úgy értékelte az orosz–ukrán konfliktust, mint aminek komoly gazdasági következményei lesznek ugyan, de nem tesz szükségessé nagy változtatásokat a monetáris politikában. Bejelentették, hogy felgyorsítják az eszközvásárlási program kivezetését, és továbbra is nyitva maradt az idei kamatemelés kérdése (a piac 25 bázispontos növeléssel számol). Ugyanakkor kérdés, hogy az orosz–ukrán háború kimenetele és világgazdaságra gyakorolt hatása körüli bizonytalansággal párosuló romló inflációs környezet, valamint a romló növekedési kilátások milyen monetáris politikai megoldásokat hozhatnak az eurózónában.

Szintén pénteken érkeznek az Egyesült Államokból a márciusi munkaerőpiaci adatok. Az elmúlt néhány hónapban kedvező folyamatokat láthattunk. A nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma februárban 678 ezer fővel nőtt, ami érdemben meghaladta a várakozásokat. A munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent akkor, amikor a foglalkoztatottak száma már alig marad el a pandémiát megelőző szinttől. A bérek növekedése a vártnál gyengébb, 5,1 százalék volt, és a januári adatot is lefelé módosították. Az előző hónapok és mostani várakozások alapján a munkaerőpiac továbbra is jó formában van, így nem akadályozza a Fed szigorodó monetáris politikáját. Az Egyesült Államokban márciusban 25 bázispontos emeléssel kezdődött el a kamatemelési ciklus, és a kommunikáció alapján az idén hátralévő 6 ülésen további emelésekre számíthatunk. Powell elnök ráadásul nem zárta ki szükség esetén az agresszívebb, 50 bázispontos léptékű emelések lehetőségét sem. A piaci várakozások az idei év végére 2,5 százalék körüli kamatszinttel számolnak, ami 2023 első felében tovább emelkedik, egészen 3,0-ig, eközben a 10 éves amerikai hozam már most megközelítette a 2,5 százalékot. Ugyanakkor kérdés, hogy az orosz–ukrán konfliktus miatt gyorsuló nyersanyagárak és fokozódó ellátásilánc-zavarok mellett mekkora kamatemelés lesz elegendő az infláció kordában tartásához.