Bombameglepetést is rejthet az EKB tarsolya, nem mindegy a forintnak se

Az eddig elkönyvelt 0,25 százalékpontos kamatemelés helyett csütörtökön akár egy erőteljesebb, 0,5 százalékpontos emelésről is dönthet az Európai Központi Bank (EKB), amely tizenegy éve először nyúl ehhez az eszközhöz – értesült a Bloomberg.

A kiszivárgó hírek szerinti markánsabb szigorítás hátterében a valutaövezet jóval nyolc százalék feletti rekordinflációja állhat – írja a hírügynökség.

Az értesülésre erősödéssel reagált az euró, kedden délelőtt a közösségi deviza egységéért 1,02 dollárt kellett adni a hajnali 1,01 helyett. A forint is a 400 euró/forint lélektani határ alá került, a zöldhasúért pedig már csupán 390,4 forintot kellett adni.

Az Európai Központi Bank döntésében az infláció mellett amúgy jelentős szerepet játszik az euróövezet úgynevezett fragmentációja, töredezettsége, másként az, hogy a zónához tartozó országok hitelfeltételei, illetve maga a hitelezés mennyire fejlődik széttartóan. A központi bank ugyanis szem előtt tartja, hogy a monetáris politika normalizálása ne gyakoroljon egyenlőtlen hatást az egyes országok pénzügyi feltételeire.

Ezért is érdekes az EKB saját banki hitelezési felmérése, amely lehetővé teszi a hitelfelvételi költségek és a hitelezési standardok változásának értékelését – írják az ING Bank elemzői.

A fragmentáció nem túlzottan riasztó az eurózónában

Nos, a friss adatok szerint Franciaországban és Olaszországban jelentősen szigorodtak a vállalkozásokra vonatkozó hitelezési standardok, míg Németországban és Spanyolországban a szigorításról beszámoló bankok aránya stagnált vagy csökkent.

Franciaországban ez főként az alacsonyabb kockázattűrő képesség és a magasabb kockázati megítélés miatt következett be, míg Olaszországban a forrásköltségek és a mérlegkorlátok játszottak szerepet.

Úgy tűnik, hogy ez utóbbi a fő tényező, amelyet a pénzügyi széttagoltság vizsgálatakor figyelembe kell venni – állapítja meg az ING Bank. Az is fontos azonban, hogy a vállalkozásoknak nyújtott hitelek feltételei szigorodtak-e. Márpedig ez főként Olaszországban és Spanyolországban volt látható, ahol a referenciaértékhez képest egyébként a kockázatosabb hitelek növekedtek.

A jelzáloghitelek esetében is vegyes a kép. Ami a szigorodó feltételeket illeti, Németországban és Spanyolországban sokkal szigorúbbak voltak a lakáshitelek nyújtásának feltételei, míg a kamatok leginkább Spanyolországban és Olaszországban emelkedtek, ahol a legtöbb bank erőteljes emelkedést jelzett.

A hitelfeltételek és -standardok szigorítása tekintetében tehát némi különbség van a nagyobb országok között, Olaszországban és Spanyolországban összességében átlagon felüli szigorítást tapasztaltak, ám a töredezettség összességében nem túlzottan riasztó.

Annál aggasztóbb a hitelkereslet lassulása 

A  szigorodó előírások és a hitelek iránti kereslet lassulása viszont önmagukban véve is figyelmeztető jelzést küldenek az EKB-nak. E tekintetben a holland bank a felmérést már aggasztóbbnak tartja.

A hitelezési standardok jelentős szigorodása és a hitelfelvételi költségek emelkedése ugyanis azt jelzi, hogy a beruházások az elkövetkező hónapokban gyengülni fognak, különösen, mivel a felmérés szerint a második negyedévben drámaian visszaesett a befektetett beruházásokra felvett hitelek iránti kereslet.

A szigorodó feltételek és a költségemelkedés hatása pedig az egész gazdaságban érezhető lesz, és hozzájárulhat a gazdasági lassuláshoz.

Közvetlenül az EKB várt kamatemelése előtt a pénzügyi feltételek tehát máris jelentősen szigorodtak, ami lassítja a gazdaságot. Ezért az ING elemzői szerint az úgynevezett semleges kamatlábak valószínűleg sokkal alacsonyabbak lesznek, mint a legtöbben várják, és 

ezért az EKB ebben a ciklusban legfeljebb 100 bázisponttal emeli a kamatokat, mivel a recesszió anélkül is egyre közelebb kerül 

– legalábbis erre számít a holland bank elemzőcsapata.