Profit helyett veszteségeiket számlálgathatják féltávnál a hazai tőzsdézők

Nincs sok okuk az örömre idén a tőzsdézőnek, az év eleje óta sokasodó gazdasági kihívások a részvénypiacokat is erőteljes nyomás alá helyezték, a pozitív hozamokat pedig nagyítóval kell keresni a parketten.

Az orosz-ukrán háború közvetlen és áttételes hatásai, a megugró infláció és az elszálló energiaárak mellett az áremelkedés megfékezése érdekében nagy léptékű szigorításba kezdő jegybankok is lefelé nyomták a részvényárfolyamokat, miközben a pandémia alatt megsérült ellátási láncok sem gyógyultak még fel. A befektetőket időközben pedig már a gazdasági recesszió rémképe is egyre inkább aggasztja.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy az amerikai és az európai tőzsdék hosszú évtizedek óta a leggyengébb első félévüket zárták. Az amerikai zászlóshajónak számító S&P 500 index 21 százalékkal zuhant, amire több mint fél évszázada nem volt példa. A technológiai papíroktól túlsúlyos Nasdaq ennél is mélyebbre, 30 százalékkal bukott alá, ezzel 2002 óta a legrosszabb teljesítményt nyújtotta. Az európai Stoxx 600 index 17 százalékos esésénél nagyobb mínuszra pedig 2008-ban volt példa legutóbb.

A globális gazdaságot és a nemzetközi befektetői hangulatot irányító folyamatok alól a magyar tőzsde sem tudott kibújni, a BUX így értékének közel negyedét elveszítette 2022 első felében. A BÉT-re bevezetett részvények összesített kapitalizációja 7800 milliárd forintra csökkent. 

Az újabb csúcsokra hágó hazai inflációs mutató és az azzal párhuzamosan rohamosan leértékelődő forint miatti befektetői félelmek a legnagyobb forgalmú magyar részvényen, az OTP-n csattantak leginkább, a hazai részvényindexet is magával húzva. A bankpapír árfolyama feleződött idén, amivel nem csak a BUX, hanem a teljes hazai mezőny sereghajtójává vált. A magyar gazdasággal kapcsolatos várakozások mellett a háború miatt nehéz helyzetbe került orosz és ukrán leánybankokat, valamint a bankszektorra is kirótt extraprofitadókat is beárazták a tőzsdézők, egyes elemzők szerint már-már túlzottan is.

A pólus másik végén a Mol áll, amely üde színfoltként 16 százalékos plusznál jár. A kedvező iparági környezet és a felhasznált olcsóbb orosz olajon miatt szélesre nyíló haszonkulcs, valamint a kivételesen bőkezű osztalék többet nyom a latban a befektetőknél, mint a november óta befagyasztott benzinár és az új különadók.

A két nagypapír élesen szétváló teljesítménye oda vezetett, hogy június végére a Mol piaci kapitalizációja – öt év után először – túlszárnyalta az OTP-ét, jelenleg már az olajtársaság a legértékesebb hazai tőzsdecég mintegy 2400 milliárd forinttal.

A legtöbb BUX-tag viszont már azzal szerencsésnek mondhatja magát, ha megúszta egy számjegyű visszaeséssel. 

A két másik blue chip, a Richter és a Magyar Telekom az indexhez igazodva egyaránt bő ötödével zsugorodott. Az átlagosnál is gyengébben muzsikált a CIG Pannónia és az Akko is, melyek részvényeivel 28, illetve 36 százalékos árfolyamveszteséget könyvelhettek el a befektetők.

A kevés ütésállónak bizonyuló cég között szerepel a tavalyi év sztárrészvénye, a megújuló energiát hasznosító Alteo, amely a hektikusan mozgó energiapiaci árakból előnyt tudott kovácsolni, miközben a háború a nap- és szélenergia szerepét is felértékelte. A pesti parkett egyik hagyományos osztaléksztorija, az ANY Biztonsági Nyomda befektetői is árfolyamveszteség nélkül vészelhették át az első félévet, papíronként pedig 168 forintos osztalékkal lehettek gazdagabbak.

A részvénykosárban nem szereplő cégek közül kint van a feje a vízből a Zwacknak is, mi több, az italgyártó papírjai 11 százalékos emelkedéssel a második legjobb teljesítményt nyújtották a Mol mögött a teljes hazai parketten. Az ingatlanos cégként a Duna House, valamint a SunDell tudott még érdemi árfolyamemelkedést felmutatni.

A kispapíroknak egyébként ezúttal kapóra jött, hogy kevésbé állnak a nemzetközi befektetők fókuszában, a kis- és közepes részvények hazai indexe, a BUMIX ugyanis 12 százalékos ereszkedéssel úszta meg a félévet.