Gyengén muzsikálnak idén a technológiai cégek a tengerentúli tőzsdéken, ennek ellenére a tech papírok továbbra is népszerűek és a legforgalmasabb részvények közé tartoznak.
Idén eddig több mint 31 százalékot esett a New York-i tőzsde mértékadó FANG+ indexe,
amelynek kosarában olyan ágazati reprezentánsok ülnek, mint a híres FAANG ötös, kiegészülve olyan versenytársakkal, mint a Bill Gates alapította Microsoft, a Peking által üldözött Jack Ma online piactere, az Alibaba, a kínai Google-ként emlegetett Baidu, a kaliforniai perifériagyártó Nvidia és az extravagáns milliárdos Elon Musk e-autógyártó Teslája.
Hogy milyen erős éveket tudhat maga mögött ez a kiemelt indexkosár, az onnan is látható, hogy ötéves visszatekintésben még az idei piacomlást követően is 150 százalékot meghaladó az árfolyamplusz.
Közben ugyanezen a horizonton a széles piacot leképező S&P 500 bő 60 százalékos teljesítményt tudott felmutatni, de még a technológiai fókuszú Nasdaq is csak 85 százalékot.
Úton-úfélen hallani, hogy elpártoltak a befektetők a növekedési részvényektől. Ez
a sokat emlegetett rotáció, amikor a befektetők a növekedési részvényektől az értékalapú papírok felé fordulnak,
amit az inflációs környezetben emelkedő kötvényhozamok katalizálnak. A mechanizmus elég egyszerű. Amíg ugyanis a technológiai szektor növekedési papírjai távoli időpontban ígérnek magas profitot, addig az értékalapú vállalatok jelen időben termelik a casht. Márpedig ha magasak a hozamok, akkor megnő a pénz jelenértéke, s az időben előrehaladva egyre nagyobb hatása van a diszkontfaktornak. Ebből talán az is következhetne, hogy a FAANG-részvények most kevéssé népszerűek, mint korábban. Ám
a tőzsde nem csak a világ legnagyobb kaszinója, de egyúttal a legszórakoztatóbb játékterem is, ahol állandó vendég a meglepetés.
Valóban meglepők az idei forgalmi adatok, a FAANG-papírok iránti érdeklődés általában nem csökkent, sőt az idén 62 százalékot zuhanó Netflix eddigi forgalma 170 százalékkal múlja felül a tavalyit, az 53 százalékot szánkázó Meta (Facebook) pedig 70 százalékkal nagyobb volumenben forog – mondta a VG-nek Józsa Bence, az Equilor elemzője. Hozzátéve:
a Facebook esetében egyértelmű, hogy most viszonylag olcsó, hiszen 16,4-es előremutató P/E- (árfolyam/nyereség) rátával forog, ami egy növekedési cég esetében kifejezetten alacsonynak mondható.
Persze sok a baj a Meta háza táján, hiszen akármilyen vonzó is a virtuális valóságépítés, egyelőre azt sem tudjuk, hol tart az építkezés, azt meg pláne nem, hogy mikor fordul termőre a dollármilliárdokat égető beruházás. Aztán az Apple adatvédelmi szabályai is megnehezítik a Facebook-hirdetések célzását, miközben a recessziós félelmek a reklámköltések visszavágásával fenyegetnek, s a kínai versenytárs TikTok példátlan népszerűsége is nyomasztóan hat. De mégiscsak él a remény, hogy beérnek a gyökeres átalakítások, jó hír az Instagram új funkciója, s
mi lehet komolyabb érv egy részvény vásárlása mellett, mint az relatív olcsósága.
Az elemző szerint a kiemelkedő forgalom arra utal, hogy az egymásnak ellentmondó hírek rángatják a piacot. És
korántsem biztos, hogy láttuk már az árfolyamszakadék alját.
Még több a kérdőjel a Netflix esetében, amelynek kapitalizációja szinte leolvadt idén, ráadásul, a streamingpiacon különösen éles a verseny. Nem csak az olyan hagyományos kihívókkal kell számolni, mint az európai gyártását felszámoló HBO vagy a hirdetésekkel támogatott verziót még idén inditó Walt Disney. De lejtőn a Metro Goldwyn Mayert bekebelező Amazoné s az Apple is. Ugyanakkor ígéretes az új játékplatform, sokat hozhat a konyhára a Microsoft partnerség, s nyomában a reklámokkal támogatott változat, ahol a hírek szerint megkérik majd a hirdetések árát. Ám a Walt Disney, amely pénzt nem kímélve toborozza az előfizetőket, vagy az Amazon, amelynek a streaming csak egy kisebb lába, akár veszteségesen is tolhatja egy darabig az üzletet, de ugyanezt a Netflix nem mondhatja el magáról. Arról nem is szólva, hogy
a piac még korántsem árazta be azt a recessziós hatást, amikor a háztartásoknak választaniuk kell, hogy melyik streamingszolgáltatást tartják meg.
Más szóval, bár a Netflix is viszonylag olcsó, de még nem kell rohanni bevásárolni.
A magyar befektetők hagyományosan kedvelik a FAANG-részvényeket. A hazai ügyfeleik kedvenc külföldi papírjai továbbra is a Meta (Facebook), az Apple, a Microsoft, az Amazon és az Alphabet (Google). Ami azzal is magyarázható, hogy a korábban túlhájpolt tech piac árazása most még vonzóbb, s a mélybe süllyedő, mégis értékesnek tartott részvények közül lehet válogatni.
Komoly identitásválságot okozott a rajongóknak a Facebook átalakítása, amelynek jelentős látványeleme volt a Meta név bevezetése, mely a tőzsdei tickert is átrajzolta. Sokan a Twitteren is rendkívül népszerű, fiatalos részvénykombináció, a FAANG végét jósolták. Ugye a Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google ötös fogat kínálta a szójátékot a BIG TECH cégcsokorra. Ami az először parkettre merészkedőknek talán kőbe vésettnek tűnhet, hogy egy közösségimédia-platform, egy online piactér, egy klasszikus okoseszköz-gyártó, egy tartalomszolgáltató és egy keresőmotor árfolyammozgása képezi le ezt a fontos piaci sarkot. Valójában a fiatal ágazatnál is újszerűbb találmány a betűszó, mely zsenge kora ellenére is átesett már változáson.
Az alapkifejezést, még FANG formájában Jim Cramer, a CNBC beszédes című, Mad Money műsorának házigazdája hozta divatba 2013-ban,
amikor már a Facebook, az Amazon, a Netflix és a Google dominálta a piacot. Érdekes módon a legkorábban alapított Apple kezdőbetűjét csak 2017-ben illesztették be, innen datálható a FAANG. Ám ez alig módosított a hangzáson, legfeljebb egy kis hangsúlybeli eltolódást hozott. Az első komoly válságot 2015-ben élte át a betűszó. Amikor a Google anyavállalata Alphabetre váltott. De nem hiába mondják, hogy a vállalatok óvodás módjára ragaszkodnak a beceneveikhez, az Alphabetet a Nasdaqon máig GOOGL tickerrel jegyzik.
A tőzsdekutatók nemcsak a részvény értéke és kedveltsége között találtak számszerűsíthető összefüggéseket, de egy 2016-os tanulmány szerint
a szimbólum kiejthetősége is fontos szempont. Így az Apple (AAPL) vagy az IBM (IBM) tickere nyerő,
míg mondjuk, a Nordstorm luxusáruház JWN jelölése a New York-i tőzsdén, harmatgyenge a szakértők szerint. Egy korábbi, 2009-es kutatás arra jutott:
a legjobb dolog, ami a tőzsdei bevezetés során történhet egy vállalattal, ha „okos és beszédes” tickert akasztanak a nyakába.
Sajnos, a kutatások még a Facebook átnevezése előtt zárultak, így nincs megalapozott felmérés a META ticker hatására. De legalább a FAANG kombinációban megmaradt a Facebook. Igaz, időközben a piaci mozgások csúnyán aláásták a BIG TECH pozícióját. Amiben talán a névváltásoknak is lehet szemernyi szerepük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.